A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-09-01 / 9. szám
419 Es végül: nem a valami ellen mozgat igazából, hanem a valamiért, ill. valakiért. A tehetetlen apróságokért; az asszonyokért, akik a gyermekgyilkosság okozta bűntudatot egy életen át magukban hordják, mert elpusztították azt, akinek egyetlen oltalma ők voltak; a még meg nem született gyermek meggyükoltatása miatt gyermektelen, sokszor kilátástalan életű nőkért (itt tenném fel radikálisan a „férfi sovinizmus” kérdését!); a mészárlások miatt lelkiismeretükkel küszködő orvosokért; az emberi életet minden vonalon jobban megbecsülő Megölve: 19 hetes közös társadalmi életünkért; az értékek korában rendjének helyreállításáért, a tisztánlátásért; a hazugságok és zavarkeltők nélküli, őszinte légkörért. A mindezekért való aggodalom. Hogy ne legyen több „Holocaust”, és semmi, ami bármilyen formáját elősegítheti. Milyen jó lenne, ha A Szív valamennyi olvasója a magzatgyilkosság kérdésének terén is imáival, önmegtagadásaival és szelíd, de határozott, világos szavaival és példájával is a mostanában annyit támadott, elnémítani kívánt Szentatya támasza lehetne. Azé a II. János Pál pápáé, aki Krisztus kegyelméből velünk küszködő keresztény, s aki Krisztus rendeléséből olyan hihetetlen munkabírással, sok-sok áldozattal értünk jó pásztorként hangot ad azoknak az alapelveknek, melyektől az emberiség földi jövője is függ, s közös meg egyéni létezésünk örök sorsa is. Jellemző példa a harmadik világ segítésére. Tanzánia Arusha nevű városában egymás mellett működik a fejlődést előmozdító két intézmény. Egy kisebb, egymillió márkával épült létesítmény kelet-afrikai technológiát mozdít elő: biogázzal (erjesztett istállótrágyából termelt gázzal) értékes energiát bocsát a földművelés rendelkezésére, és a parasztokat egyre szélesebb körű öntevékenységre tanítja. A másik intézmény negyvenmillió dollárból létesült: modern technikum, amely a nyugati technológiának a harmadik világba való áttelepítésén fáradozik. Tanulói a tanzániai elitből kerülnek ki; kiképzésük után csak a rohamosan fejlődő nyugati technológia méreteiben tudnak gondolkodni, az alkalmazott technológia eszméje idegen számukra. Munkájukhoz természetesen állandóan költséges beviteli cikkekre lesz szükség. A szomszéd kis intézményt megmosolyogják, fafűtéses és biogázos technikájával együtt. Velük szemben az alkalmazott technológiára kiképzett földművesek felkészülve állnak a jelen kereteken túlnövő fejlődés felé is; a biogázt majd vízierőművek fogják felváltani ... A technikáknál százszorta fontosabb a konkrét emberek nevelése . ..
