A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-09-01 / 9. szám

415 Sajgó Apor Csak úgy valamire várok A távolközeli nyomorgók elhallgatnak bennem; fölerősödnek nyomorultszép vágyak. Néha még bezengi valami a tájat, de aztán valahonnan mindig tárgyként koppanó emberi testek zuhanását hallani. ★ ★ ★ 1 Mennyire ismered ... (vö. a 411. oldallal): 1. Azt, aki azt hitte, hogy bőséges termése, csak magának felhalmozott anyagi gazdagság fogja boldoggá tenni. (Vö. Lk 12,16-21.) 2. A tanítványok el akarták pusztíttatni Istennel a szamaritánusokat. Jé­zus ezért rájuk pirított, és békésen más faluba ment. (Vö. Lk 9,51-55.) 3. Mert felelőtlen volt, nemtörődöm, nem kezdett semmit azzal a kevés­sel, amit rábíztak — esetleg méltatlankodásból, hogy rá csak annyit bíztak ... (Vö. Lk 19,11-27.) 4. Mert nem az egészségeseknek kell az orvos,hanemabetegeknek. Azért jött, hogy bűnbánatra szólítsa az embereket — mindenkit. (Vö. Lk 5,27—32.) 5. Hogy a vigasz és a vigasztalanság helye közt a halál után áthághatatlan „szakadék tátong”. (Vö. Lk 16,19-31.) 6. Az utolsót. (Vö. Lk 14,7—11.) 7. Méltatlankodott, megharagudott, és nem akart örvendezni. (Vö. Lk 15,11-32.) 8. Mert más városokban is akarta hirdetni Isten Országának örömhírét, küldetésének megfelelően. (Vö. Lk 4,42-44.) 9. Emberhalászok. (Vö. Lk 5,4-11; Mt 4,18-19.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom