A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-08-01 / 8. szám
J77 Nagy Ferenc MÁRIA-JELENÉSEK ÉS -KEGYHELYEK (Negyedik és befejező rész) Megalapozatlannak, nem hitelesnek ítélt Mária-jelenések (folytatás) Lássuk két konkrét példán az egyházi tanítóhivatal állásfoglalását. Garabandal története 1961 júniusában kezdődött. A történet részletes ismertetésére nem térünk ki. A santanderi egyházmegye főpásztorai 1961 és 1965 között négy nyilatkozatot tettek; ezek megállapításait egy későbbi püspöki irat így foglalja ösz- sze: ,,a) A feltételezett üzenet, amelyről azt állítják, hogy a Szűz közölte, nem tartalmaz semmit, ami ellentétben állna a dogmával és az erkölcstannal, b) Ennek ellenére nem világlik ki, hogy a San Sebastian de Garabandalban észlelt jelenségeket természetfelettieknek kellene telfogni, vagy komolyan azoknak kellene tartani, mert megvan a természetes magyarázatuk." Az új santanderi püspök 1967. március 17-én tett nyilatkozatával az ügyet lezártnak mondotta. Állásfoglalása nem hagy semmi kétséget: „Nem történt semmiféle megjelenése sem a Szent Szűznek, sem Szent Mihály főan- A garabandali látnokok 1961-ben gyalnak, sem bárki más meny(Loli, Conchita, Jacinta és Mari-Cruz) nyei lénynek; nem volt semmiféle üzenet; mindazok a tények, amelyek a nevezett helységben előadódtak, természetes magyarázattal rendelkeznek." Egy újabb főpásztor 1970-ben összefoglaló közleményt írt a kérdésről különféle szempontjai szerint, és megerősítette három elődjének egyértelműen és határozottan elmarasztaló ítéletét. Nem maradt el a Szentszék állásfoglalása sem. Az 1967-es nyilatkozat közzététele előtt pár nappal (március 7-én) a Hittani Kongregáció feje, Ottaviani bíboros így írt a santanderi püspöknek: „Ez a Szent Kongregáció gondosan és figyelmesen megvizsgálta az egész dokumentációt, beleértve azt is, amit máshonnan küldtek, és végül arra a következtetésre jutott, hogy ezt a kérdést Ön már alaposan megvizsgálta, és el is döntötte; következésképpen semmi ok sincs arra, hogy ez a Szent Kongregáció közbelépjen." Garabandal híveinek háborgása nem szűnt meg; azt hangoztatták, hoqy a Szentszék nem helyesli a helyi püspök kemény állásfoglalását; hogy a pápa különleges áldását adja a Garabandal Légió tagjaira; hogy VI. Pál személy szerint híve Garabandalnak. 1969-ben és 1970-ben a püspök többször Rómában járt az illetékes hatóságoknál és magánál a pápánál, és
