A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-06-01 / 6. szám

242

elköltözött szülőkért, rokonokért fohászkodva megéljük azt, amit Jézus mondott:

„ahol ketten vagy hárman együtt vannak az én nevemben, ott vagyok közöttük."

S a Szentatya hozzátette a lengyel lelkiségreany- nyira jellemző Mária-áhítat- tól vezetve, hogy szenteljük Mária szeplőtelen Szívének is a mi családi közösségünket. Mint ahogy ő neki szentelte az Egyházat. Mint ahogy Jézus rábízott bennünket édesanyjára a kereszt alatt: „Asszony, íme a te fiad. íme a te anyád!" Amint a fatimai jelenésekben kérte és ajánlotta a Boldogságos Szűz. Mária anyai tekintetével akarja megint egybehozni a családokat, felmelegíteni a családi közösségeket, és az anyai szív családi életet melengető tűzhelye, az anya körül gyűlik össze igazán a család.

MISSZIÓS:. . . a vallások közötti párbeszédért Indiában.

Mindenki tudja, hogy mikor India független lett, és két országot létesítettek, Indiát és Pakisztánt, a megosztás vallási alapon történt. A muzulmán területekből lett Pakisztán, és a hindu területek maradtak Indiának. Bármennyire tiltakozott Gandhi India ilyen megcsonkítása ellen, a politikusok szempontja győzött, és a nagy indiai szubkontinensen — szinte egy világrész India — bizony sok minden későbbi bajnak, vérengzésnek, ellenségeskedésnek ott vetették el a magvát. Azért kér a Szentatya az imaapostolság nagy táborától imádságot azért, hogy amit a vatikáni zsinat annyira sürgetett, ami nyugaton a keresztény népek között olyan szépen fejlődik, az a lelkűiét verjen gyökeret Indiában is. Kezdjenek egymással párbeszédet a különböző vallású nagy népcsoportok, s próbáljanak egymáshoz közeledni. Igazságos és illő dolog volna ez azon a földrészen, amelyen a nem erőszakos ellenállásnak, hanem a békés harcnak a gondolatát