A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-11-01 / 11-12. szám

499 beszédében a pápa elmondta sajnálko­zását és azt a reményét, hogy mulasz­tását máskor majd pótolni tudja. Erre a jelenlévők elkezdtek tapsolni. A pápa felnézett írott szövegéből, és amikor csend lett, huncut mosolygással megje­gyezte: Úgy látszik, meghívtam magam egy újabb kanadai látogatásra! Erre még nagyobb taps támadt, maga a minisz­terelnök is nevetve tapsolt. gélium nem kevésbé ékesszóló tanúja­ként áll eló'ttünk a fiatal indián leány, Boldog Kateri Tekak- witha, aki Krisztus iránti szeretetból a szüzességet válasz­totta a mennyek or­szágáért . 4. A hitnek ezek­ből a kezdeteiből ki­indulva a kanadai egyház útja egy nagy missziós „hőskölte­ményhez” vezet, a- melynek első köz­pontja a québeci püs­pöki szék volt. Ezek a tények igazolásukat azoknak a szentek­nek és boldogoknak a nevében találják, a- kik ezen az új földön teljes odaadással töl­tötték be az Egyház missziós küldetését, a bennszülöttek felé éppúgy, mint azok felé, akik nem sokkal előbb érkeztek Európából. Eleinte főleg a francia nyelvet használták, később az angolt. A kanadai vértanúk kegytemploma a huronok földjén (Midland, Ontario) A pápai utazásnak jóformán egész tarta­ma alatt hideg, esős, szeles idő volt. A ma­gasra emelt oltárok nem voltak védve a szél ellen, több ízben is maga a Szentatya és kör­nyezete csak nagy üggyel-bajjal tudta meg­akadályozni, hogy a szent színek feldőlje­nek vagy elrepüljenek. Csoda, hogy a napon­ta többször is ismétlődő, többórás szertartá­sok alatt a pápa nem hűlt meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom