A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-10-01 / 10. szám
480 A pápa látogatásaival, utazásaival kapcsolatban mindig felmerül a kérdés, amelyen egy bizonyos sajtó rosszindulatúan és a tényekkel nem sokat törődve elrágódik: ki fizeti a pápa útjait? kinek használnak*, nem jelentenek-e óriási pazarlást, miközben milliók éheznek? A németországi út alkalmával a vitát elnémította egy magán jellegű kezdeményezés, amelyben mintegy 300 személy vett részt: egyetemi tanároktól pénztelen középiskolásokig. A mozgalom 30 millió márkát gyűjtött ösz- sze a száhel országainak megsegítésére, míg a pápa németországi útjának megrendezése 20 millió márkába került. Ezeknek az utaknak a költségeit a pápát meghívó helyi egyházak fizetik; az érdekelt országok kormányai szintén hozzájárulnak, a biztonság és a rend- fenntartás költségein túl is. A költségeket jelentős bevételek ellensúlyozzák: emlékérmek, különb élyegek kiadásából, főleg pedig a belföldi és külföldi turistaforgalom jelentős megnövekedéséből. Ami a helyi egyházakat illeti: azok adományokat gyűjtenek híveik körében, és az adakozás általában nem marad el a várakozások mögött. A pápát szállító repülőgépekre a sajtó és a televízió munkatársai pénzért veszik meg jegyüket (az igény mindig messze meghaladja a lehetőségeket), a pápa és kevésszámú vatikáni munkatársa pedig tiszteletjegyet kap. Megéri ezeket a költséges rendezvényeket? Kinek válnak hasznára? A Szentatya joggal gondolja úgy, hogy útjai igen nagy hasznára szolgálnak az érdekelt országok közjavának és különösen keresztény, katolikus közösségének. • Néhány érdekes összehasonlítás egy angliai közvélemény-kutatás eredményeiből. A katolikusok 42%-a, az anglikánok 32%-a a munkáspárt híve. A katolikusok53%-a, az anglikánok 7%-a kívánja, hogy az egyház jobban kapcsolódjon be a politikai tevékenységbe. A megkérdezettek több mint háromnegyed része úgy véli, hogy a katolikus egyház többet törődik a munkásosztály érdekeivel, mint az anglikán egyház. A katolikusok 34%-a, az anglikánok 19%-a kívánja az állam és az anglikán egyház elválasztását. • Horvátország katolikusai a Marija Bist- rica nevű kegyhelyen ünnepelték a kereszténység felvételének 1300 éves évfordulóját. 150 ezernél többen vettek részt a zarándoklaton, köztük sok fiatal. Kuharic bíboros, Zágráb érseke, minden eddigi megnyilatkozásánál erőteljesebben sürgette a teljes vallásszabadságot és a keresztények jogainak teljes érvényesülését a közéletben. Az állami televízió tárgyilagosan és ferdítések nélkül tájékoztatott az ünnepségekről. • Johann Weber grazi püspök szerint azok a keresztények, akikről általában azt mondják, hogy távol állanak hitüktől, sokszor nagyon is ragaszkodnak a hit alapvető elemeihez: szent jelekhez, szertartásokhoz, zarándoklatokhoz, imákhoz, énekekhez, néhány egyszerű alapigazsághoz, néhány világos erkölcsi elgondoláshoz. Jó lelkiismerettel azt tartják, hogy az, amihez ragaszkodnak, nekik elég. E vallási alapelemek összfoglalatát nevezhetnénk a nép katekizmusának; azoknak, akiknek feladata a hit továbbadása, a hitoktatás, erre a „katekizmusra” nagyon tekintettel kell lenniük. • Chile püspöki kara közös nyilatkozatban kívánja, hogy Pinochet katonai kormánya félreérthetetlen módon nyilvánítsa ki a demokrácia visszaállítására irányuló ő- szinte akaratát. Pontos határidőt a püspökök nem jelölnek meg, csupán olyan dátumra hivatkoznak, amely számol az ország valóságaival. Az 1989-re meghirdetett választások ilyen határidőnek kinthetők. • Szeptember elején a INNEN-ONNAN
