A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-09-01 / 9. szám

403

A szenvedés problémájával küzdő magyarság felismerte Kaszap Istvánban azt az iljút, aki életével rámutatott az Úr Krisztussal vállalt szenvedés értelmére: a halállal nem ér minden véget; ránk örök élet vár. „Isten mindent azok javára fordít, akik őt szeretik. ” (Rom 8,28.) Egyre többen hivatkoztak arra, hogy tapasztalták Kaszap István közbenjárását. Imameghallgatásokról számoltak be és csodás gyógyulásokról. Sírjához annyian jártak, hogy földi maradványait át kellett helyezni a sóstói temetőből. így kerültek hamvai a székesfehérvári Prohászka-templom külső árkádjai alá. Sírja soha nincs virág nélkül, és annyi az emléktábla, mely közbenjárását hirdeti, hogy nincs elég hely sírja körül elhelyezni őket. írások jelentek meg róla különböző nyelveken. Emléke elevenen és mindenfelé él, így tapasztaltam ezt, amerre jártam.

Példája erősítsen meg sokunkat a Jézussal vállalt szenvedésben.

Vatikáni Rádió — Kozma György

RAHNER—MEGEMLÉKEZÉS

VR: — Beszámolunk arról az innsbrucki ünnepségről, amellyel Kari Rahnert köszöntötték 80. születésnapja alkalmából.

Március 5-én, hétfőn délután az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték az innsbrucki egyetem teológiai fakultásának dísztermét,az ún. Lipót császár termet, hogy a nagynevű teológus tiszteletére rendezett ünnepi akadémián részt vegyenek. A kamarakórus bevezető éneke után a fakultás dékánja, Vladimir Richter nyitotta meg az ünnepséget, és felkérte Lukas Vischer berni professzort, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Mint ismeretes, a lutheránus teológus régi jó barátja Kari Rahnernek, és ebből az alkalomból is az ökumenizmus kérdésével foglalkozott. Előadásának címe: A reformáció mint egyházi esemény. Ennek ismertetésére nemsokára visszatérünk. A nagy érdeklődéssel kísért előadás után köszöntők következtek: a tiroli állam elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy bár Rahner életműve az egész emberiség közkincse, mégis büszke arra, hogy munkásságának nagy részét ebben az országban fejtette ki az ünnepelt professzor. Az innsbrucki megyéspüspök kedves szavakkal emlékezett első találkozására Rahner professzorral: doktorátusi szigorlatán történt, és fél órán át latinul kellett fejtegetnie a segítő kegyelem metafizikai természetét. Mint mondotta: akármi legyen is ez a kegyelem, szívből kívánja az ünnepeltnek. Az innsbrucki egyetem rektora mint természettudós méltatta Rahner életművének tudományos értékét, majd a dél-német jezsuita provinciális emelkedett szólásra. Elsősorban idézte azt a beszédet, amelyet Rahner professzor mondott aranymiséje alkalmából:

— Köszönetét kell mondanunk Istennek a hivatás kegyelméért.