A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-07-01 / 7. szám
330 gimnáziumokban beírathatják gyermekeiket. A hitoktatás visszaszorítására alkalmazott nyomás következtében azonban az 1950-ben még 80%-os iskolai hitoktatás 1975-re 6-7%-ra esett vissza. Erre is elsősorban a falvakban kerül sor, Budapesten és a városokban teljesen megszűnt. Az 1950-es megegyezés alapján lehetőséget kapott az egyház arra, hogy a templomban 16 órás elsőáldozási és 8 órás bérmálási előkészületi „keresztény oktatást" tarthasson. Buzgó hitoktatók áldozatos munkával ezt a lehetőséget hatékony templomi hitoktatássá fejlesztették. A püspöki kar kénytelen volt azonban ezt az iskolai zaklatáshoz nem kötött hitoktatási formát az állam nyomására és hivatalos jóváhagyás fejében egy 1975 januárjában hatályba lépett megállapodással maga korlátozni, s az államnak a templomon belüli hitoktatás fölött is bizonyos ellenőrzési lehetőséget biztosítani. A templom azonban hitoktatás tartására többnyire nem alkalmas, főleg mivel télen nem fűthető. 1983-ban az állam hozzájárult, hogy utóbbi esetben a templomi hitoktatás a plébániaépületben is megtartható. Az illetékes megyéspüspöknek azonban felelősséget kell vállalnia, hogy a hitoktatás megmarad szigorúan előírt keretek között, és nem válik sem kulturális, sem szabadidőt kitöltő foglalkozássá. A hitoktatás jelenleg lehetséges három formája azonban együtt sem éri el az iskolaköteles katolikus fiatalok 10%-át. A 14—25 éves fiataloknak pedig csak kb. 1%-ával tud az egyház, egy 1982-ből származó felmérés szerint, a hitoktatás, bibliaolvasás, bibliamagyarázat, templomi kórus legálisan adott keretein belül rendszeres kapcsolatot fenntartani. A merev vallásellenes politika azonban nemcsak a hitoktatást akadályozta meg, hanem a vallástörténeti ismeretek elsajátítását is. Az évtizedek során támadt tudáshiány ma már annyira megnehezíti a kulturális alapismereteket feltételező tárgyak tanítását, hogy a kormányzat 1971 óta a rádió és a tévé útján igyekszik a kultúrtörténeti ismerethiányt pótolni. A szocialista ember világnézetének kialakítására az oktatásban bevezették a „Világnézetünk alapjai" című osztályfőnöki tantárgyat, egyfajta „materialista hittant". Sajnos, egyéb intézkedések mellett ez sem volt képes megakadályozni egy semmiben nem hivő szkeptikus fiatal generáció kialakulását. Sajtó, könyvkiadás A II. világháború előtt Magyaroszágon 2 katolikus napilap, 18 hetilap, 25 havi lap és egy negyedéves folyóirat jelent meg. Jelenleg
