A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-07-01 / 7. szám

326

3. Hogyan óvhatjuk meg gyermekeinket a zűrzavartól?

Az elv marad. Az összevisszaság, a kuszáltság, a rendszertelenség zavarja gyermekeink szellemi és erkölcsi fejlődését. Mit tehet a szülő, hogy a megengedések és tiltások különbözősége ne károsítsa gyermekeit?

— Számoljunk három tényezővel. Vizsgáljuk felül saját lelki világunkat. Tartsuk szem előtt magát a gyermeket, gyermekeinket, akiknek megengedünk vagy megtiltunk valamit.

Ugyanakkor a körülményekre is tekintettel kell lennünk.

— Mondjuk meg gyermekünknek, miért szabad, illetve nem szabad valamit. Fáradtak vagy betegek vagyunk, azért nem lármázhat. Kistestvére alszik, legyen csend. Édesanyja tanul, nem zavarhatja. Viszont, mert születésnapja van, együtt lovazunk. Az idősebb testvér bevégezte a tanulást, most már hangoskodhat. Mivel sáros a cipője, nem jöhet be a tiszta szobába. Kevés a hely, nem lovazhat a nappaliban.

— Ugyanakkor keressünk és kínáljunk fel neki más lehetőséget vagy megoldást. így pl. lovazni nem lehet a szobában, de kockázhatnak a szőnyegen. Nincs kedve közösen imádkozni a kisgyermeknek, játsszon hát csöndben, míg mi fohászkodunk.

— Esetenként a gyerekektől is megkérdezhetjük, mit szeretnének tenni. Ajánjanak néhány más foglalatosságot. Azokból egyet elfogadunk.

— Ha viszont a két szülő véleménye különbözik, ne tépjék szét gyermeküket. A véleménykülönbséget négyszemközt tisztázzák. A gyermek előtt ne vitázzanak. Az adott esetben az intézkedjen, aki elsőnek kimondta az igent vagy nemet a gyermek viselkedésére. A másik szülő ne ártsa bele magát. Ha esetleg az illető szülő nagyon kemény és merev volt, a másik szülő próbálja őt megértetni gyermekükkel. Biztosítsa arról, hogy mindketten nagyon szeretik. Megmondhatja azt is, hogy a ridegen viselkedő szülő fáradt, beteg, elfoglalt stb.