A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-07-01 / 7. szám
323 ha a „régi jó békevilágban" élnénk — csak egy megoldás volna, a párbaj. Mert engem senki sem taknyosozhat le sem a ministráns szobában, sem azon kívül. Hogy ő jobban tudja, és a körmeneti kereszt mellett a két gyertyát olyan magasan kell tartani, hogy a gyertya lángja a ministráns feje fölött lobogjon. Amikor a mise után annyit szövegelt, hogy spanyolnáthát kaptam tőle, csak ennyit mondtam: — Kimeríthetetlenül buta vagy. — Erre tizenhat év fejlődő öntudatával válaszolta: — Pofa be, te takonypóc! — Cinke, a pöttöm, azonnal ráncigái ni kezdte bátyján, a nagy Cinkén a csipkés inget. Nyilván még sohasem hallotta a sértő szót. A nagy Cinke is csak azt válaszolta a vihartól terhes légkör nyomása alatt, hogy nem tudja, majd otthon megkérdezik. Szóval ezt az ügyet akartam elintézni a lovagiasság szabályai és a párbajkódex cikkelyei szerint az Ifi Otthonban. A szokottnál nagyobb üvöltés fogadott, mert a tévé képernyőjén ürcsata dühöngött, Csibak és Munila tartotta kezében a vezénylő kábelt, és nyomkodta a két gombot. Egy darabigén is drukkol - tam, és űrparancsokat osztogattam, de aztán a szalag lepergett, és belépett a Tiszi. Avval, hogy éppen jókor jöttünk össze, ugyanis meg akar velünk beszélni valamit. Mivel a téma, mint mindig, most is körülményesnek ígérkezett, új farmerom szépségének tudatában biztos lendülettel feldobtam magam az asztal tetejére. Először két tenyerem röpítette agyamba a vészjelzéseket. Síkos, nyirkos, ragadós volt az asztal lapja. Aztán éreztem, hogy nadrágom téphetetlen rostjai, szálai közé is utat talál magának ez a síkos, nyirkos, ragadós érzés. A Tiszi a fejét vakarta, hogy újra hívathatja a mázó lót, a fiúk pedig kiadósat röhögtek, a legkiadósabbat Rikító Tuki, ahogy az ajtón belépett. Hát lehet valakit párbajra hívni, ha az embernek a nadrágján két világos sárga foltban büdösödik a friss olajfesték? Azt mondanom sem kell, hogy nagyapám a garázsban teljes két órán át vakarta, mosta terpentinnel új nadrágomat, én pedig teljesen leégve vártam, hogy a két festék folt helyén mikor lesz átlátszóan vékony a daróc. Amikor fel akartam osonni a szobámba, jó anyám rám kiáltott: — Miért hagytad nyitva az ajtót? A szomszédék csatornáját ma mázolták, büdös tőle az egész utca. .. Szobámban alaposan megnéztem új farmeromat. Örömmel állapítottam meg, hogy a festék jót tett neki, csak a két térdét kell még letégláznom.
