A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-07-01 / 7. szám

307

gezte. Aztán Kalocsára került tanárnak, és nagyon fiatalon (azt hiszem, 1924 és 1927 között) már provinciálissá nevezték ki. A 30-as években különösen foglalkoztatták őt a szociális kérdések. Ez annál is meglepőbb volt, mert ő jómódú családból származott; nagyon együttérzett a szegényekkel, és még kellemetlensége is volt miatta, mert a püspökök nem mind vették tőle jó néven, hogy a szegények mellett ennyire kiállt. A Rerum novarum és a Quadragesimo/ anno encik- lika alapján próbált a társadalmi igazságosságnak érvényt szerezni Magyarországon. De aztán inkább lelkiségi kérdésekkel foglalkozott, és különösen nagy hatást gyakorolt rá — ahogy ezt ő később többször is emlegette — az Úr Jézus hármas végrendelete: az Oltáriszentség, a szeretet parancsa és az Úr Jézus főpapi imájából az egység gondolata. Erről sokat beszélt, és ebben az irányban apostolkodott. 1938-ban részt vett az Eucharisztikus Kongresszus megszervezésében és lebonyolításában is. A férfiak éjszakai szentségimádását ő vezette P. Bangha Bélával együtt.

VR: — Magyarországon még ma is ismert háromkötetes lelkigyakorlatos könyve, külföldön újra kiadták nyolcnapos lelki- gyakorlatát Jézus Szívéről. Ezenkívül sok kisebb, lelkiélettel kapcsolatos írása látott napvilágot. Egyszóval a „papírforma" tapasztalt lelkivezetőnek mutatja. Milyen tevékenységet fejtett ki e téren?

HJ: — Lelki gyermekei közül kettőt az életszentségre tudott vezetni. Az egyik Bogner Mária Margit, akinek boldoggá avatása folyamatban van, és akinek most nemrégen állítottak a sírjára egy szobrot. A másik pedig Mester Margit Mária, akivel együtt alapították a Unumot, és aki 1961-ben halt meg. (Mester Margit Mária élete folytatásokban megtalálható A Szívben, az 1980. októberi számtól az 1982. májusi számig. — A szerk.)

VR: — Magyar szerzetesrend nem sok van; így hadd érdeklődjünk, hogyan merült fel P. Csávossy hatására egy rend alapításának gondolata Mester Margit Mária életében?

HJ: — Húszéves korában lelkigyakorlatot végzett, mint volt Sacré Coeur-i növendék, P. Csávossynál. És akkor egy misztikus élményben volt része, ahol megélte azt, hogy a lelkében ott van az Isten. Ez olyan hatással volt rá, hogy ettől a gondolattól semmiképp sem tudott később sem szabadulni. Ez adta meg az alapot arra, hogy szeretett volna szerzetbe lépni. P. Csávossy, akit felkért lelkiatyjául, először a vizitációt ajánlotta neki, és Mester Margit belépett a vizitá- ciós zárdába, de ott még jelölt korában úgy érezte, hogy ez az élet nem neki való, mert a jó Isten őt apostol kodásra is szánta. Amikor elhatározta, hogy kilép a zárdából, még egy kezdődő tüdőbaj is megerősítette abban, hogy az Isten nem akarja őt ebben a zárdában tovább, nem akarja azt, hogy ott maradjon. Amikor