A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-05-01 / 5. szám

212

OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Paolo Colbi, a szentföldi keresztény egyházak szakértője hosszú MÚLT ÉS JELEN tanulmánya alapján áttekintjük az említett egyházak helyzetét.

OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Paolo Colbi Triesztben született,

Rómában jogból doktorált. 1939-ben Palesztinában telepedett le. 1948-tól 1975-ig Izrael Vallásügyi Minisztériumában dolgozott. Mivel a kánonjog szakértője, rábízták a keresztény részleg vezetését. Colbi számos cikket, könyvet írt a szentföldi keresztény egyházakról, illetve a keresztény—zsidó kapcsolatokról. Munkája elismeréseként a Szentszéktől megkapta a Nagy Szent Gergely-kitüntetést.

A régi idők csillagászati ismeretein alapuló térképek Jeruzsálemet a lakott világ középpontjába helyezik. Ma már tudjuk, hogy Jeruzsálem és a Szentföld nem a világ közepe, de a három nagy monoteista vallás: a kereszténység, a zsidóság és az iszlám számára változatlanul szellemi-lelki központ. Ez a dicső' múltra és gazdag vallási eseményekre visszatekintő föld 1948 óta Izrael állam fennhatósága alá tartozik.

A Szentföld keresztény népessége az összlakosságnak csupán két és fél százaléka, kb. 130 ezer lélek. A keresztények többsége három szent városba:

Parentiné Ipacs Katalin

A SZENTFÖLD KERESZTÉNYEI

Názáretbe, Jeruzsálembe és Betlehembe, illetve környékére tömörül. A szentföldi keresztények szinte teljes egészükben arab nyelvűek, valószínűleg a hetedik századi iszlám hódítást megelőző Palesztina őslakosainak leszármazottai. Közelről sem alkotnak egységes tömböt, sőt túlzottan szembeötlő pluralitásuk gyakran megbotránkoztatja azokat, akik először kerülnek velük kapcsolatba.

A Szentföldön jelenleg kb. 30 különböző keresztény felekezetet tartanak számon, amelyek négy nagyobb csoportba sorolhatók: a katolikus, az ortodox, a monofizita és a protestáns egyházak.

1. A katolikus egyház kétségkívül a legjelentősebb nemcsak a hi vők számát, hanem befolyását és kulturális, nevelő intézményeit tekintve is. A szentföldi katolikusok száma 70 ezer, és a következő 7 szertartáshoz tartoznak: latin, görög, maronita, káld, örmény, szír és kopt.

Az említett 70 ezer katolikusból 28 ezer a latin szertartású. A katolikus testvéregyházak között a latinok állnak az első helyen az általuk vezetett szent helyek, templomok, iskolák, kolostorok, menhelyek és kórházak számát tekintve. A 16 rendhez tartozó latin szertartású férfi szerzetesek száma kb. 400, míg a 40 különböző kongregációhoz tartozó szerzetesnőké meghaladja az ezret. A férfi szerzetesek között a legnagyobb szerepet a ferencesek játsszák, akik már hét és fél évszázada jelen vannak a Szentföldön, és a pápa megbízásából, gyakorta élet-