A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-02-01 / 2. szám
64 A magyar irodalom egyik oooooooooooooooooooooooooo iegzárkózottabb költője kétségtelenül Arany János. Amilyen spon- MÚLT ÉS JELEN tán hévvel mond el magáról mindent Petőfi, idősebb barátja an- oooooooooooooooooooooooooo nál nehezebben nyílik meg. Majd csak 60-évesen, az Öszikék korszakában enged fel valamelyest. Egyébként szívesen rejtőzik históriás-történelmi alakjai mögé; valójában nem lírikus alkat. Inkább hallgat, mintsem hogy magáról beszéljen. Világnézeti jelzései is inkább históriás műveiből villannak elő; műveit olvasva egy mélyen gondolkodó, kétkedésre hajló, intro vertált férfi alakja rajzolódik ki előttünk, aki mindvégig nyitottan kereste élete, az élet értelmét, értelmezte a történelem eseményeit, kutatta a jövő irányát. Nem romantikus gondolkodó, mint Vörösmarty, nem lángoló próféta, mint Petőfi; a maga realista, óvatos, csendes módján keresi a jelenségek, történések legmélyebb összefüggéseit. Gondolatai visszavisszakanyarodnak Istenhez, „az örökkön élőhö/'. Keveset mond róla, de ebből a néhány megnyilatkozásból is nyomon követhetjük Isten-képe alakulását. Puskely Mária ARANY JÁNOS HITE Halálának (1882. október 22) 100. évfordulójára Isten-képe és világnézete alapszíneit kálvinista szülei és debreceni kollégiumi évei rakták fel. Szerb Antal Magyar irodalomtörténetében (364. I.) így jellemzi e „kálvinista magyat'' vallási-világnézeti horizontját: „A katolikus Vörösmarty nagyszabású koncepciói a szabadakaraton alapulnak. Arany világképe az ősi magyar kálvinizmus gyökerén nő: a kálvinista puritán önuralom-erkölcs és a predesztináció hite segítik Aranyt, hogy a magyar végzetet és a magyar lélek örökborongó és egyben megnyugvással teljes végzethangulatát felismerje és végleges formákba öntse.” „Hite szerint kálvinista — mondja Szerb Antal valamivel előbb —, de megértője és kifejezője a katolikus középkor lelkének.” A szabadságharc eseményei közepette Arany a magyarok Istenének segítségében bízva lelkesíti a kétkedőket. Az ószövetségi kivonulás képe a népéért harcoló Seregek Urának képét idézi: Él-e még az Isten — az az Isten él-e, Ki e dús Kánaán országba vezérle, Mint Izráelt hajdan,
