A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-12-01 / 12. szám

546

évet hirdetett. A Vatikán önkéntes foglya, a pápa mint magánszemély végezte el a szentévi ájtatosságokat a Szent Péter-bazilikában. Ekkor hagyta el először a pápai lakosztályt 1870. szeptember 9-e, az Olasz Királyság létrejötte óta.

A századforduló nagy pápája, XIII. Leó az 1900-as szentév lelki jellegét a Jézus Szíve-tisztelet fellendítésével akarta kidomborítani. A 90 éves egyházfő gyakran fogadta a zarándokokat, és fáradhatatlanul végezte a jubileumi szertartásokat. Főként a pápa népszerűségének és a személyét övező tiszteletnek köszönhető, hogy a szabadkőművesek tüntetései és egy ún. ellenjubileum szervezése nem homályo- sították el a szentév sikerét. (Az egyházellenes csoportok a profán zarándoklatok célpontjául az Egyesült Itália szent helyeit jelölték meg. Ezek: a Gianicolo domb, a Pantheon, a Kapitólium és a Porta Pia.)

XI. Pius pápa nevéhez két szentév fűződik: az 1925-ös rendes és az 1933-as rendkívüli szentév; ez utóbbi az emberi nem megváltásának 1900. évfordulójáról volt hivatva megemlékezni. Az 1925-ös szentév egyik célkitűzése az egyház missziós küldetésének tudatosítása volt. E célból számos kezdeményezést valósítottak meg: a Szent

Péter-bazilika szentkapuja mellett missziós kiállítást rendeztek; a pápa hat kínai püspököt személyesen szentelt fel, és végül a szentévi adományokat új missziók létesítésére fordították.

Az 1933-as rendkívüli és az 1950-es rendes szentév között játszódott le Európa történelmének legborzalmasabb eseménye. A világháború megpróbáltatásait túlélt országokból százezrek érkeztek az örök városba. A szentévi körmenetek még a pusztításra emlékeztető romok között kígyóztak, és a bűnbánatot tartó zarándo