A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-12-01 / 12. szám
541 magyar prímás székvárosát. Amint Lékai bíboros emlékeztetett rá, ebből az alkalomból Szobjeszki lengyel tábornok a magyar néppel együtt Te Deumot énekelt a székesegyház Bakócz-kápolnájában. Ezek a történelmi emlékek, amelyek az őket körülvevő emberi és keresztény nagyság igézetével merülnek fel a múltból, sugalljanak a mai magyar nemzet gyermekeinek is olyan érzelmeket és elhatározásokat, amelyek méltók ehhez a gazdag eszmei örökséghez! A beszéd utolsó szakaszát a pápa magyarul olvasta fel: A „Magyarok Nagyasszonya” hatalmas közbenjárásába ajánlom ezeket a jókívánságokat; és kérem Tőle számotokra, szeretteitek és az egész nemzet számára a jólétet, a termékeny összhangot és a tartós békét. Kíséijen benneteket szüntelen szeretetem zálogaként kegyelmet közlő apostoli áldásom, melyet most szívből adok rátok. Tűz Tamás ŐSZI SZÁNTÁS Száz éve született Harsányi Lajos A nagy magyar költő, Harsányi Lajos születésének századik évfordulóját ünnepeljük. Babits, Kosztolányi, Juhász, Tóth Árpád kortársa, a Harsányi—Sík—Mécs papköltő triász legidősebb tagja volt. A Dunántúl költője. Illik, hogy pár szóval megemlékezzünk róla. Itália klasszikus földjén járva megihleti a tenger: „Hallod? Ö, hogy harsog a tenger! Hullámai: a kék paripák nyihognak." Eltűnt halászbárkák fölött busong, pogány poéták nyomában jár a pompéji romok között, a messinai hallgatag vizeken hajózik, s elbűvölik az arany citromligetek. Legnagyobb szerelme azonban mégiscsak a magyar nádas, fiatalságának legmaradandóbb tájélménye. Borongásra hajlamos kedélyéhez megértőén simul a Fertő egyszerű, csöndes, de szépségekben gazdag, titokzatos vidéke: a suttogó nádak, a sárga lótuszok, a lobogó nádi tüzek. Siratja a pusztuló nagy nádast, amelyet „halálosan” szeret. Ott is szeretne meghalni, s költői végrendelete az, hogy pora fölött „emlék gyanánt egy elnémult fehér kócsag álljon”. Pánja megszökik az illatos olajerdőkből, a nyírfák és nimfák tündéri világából, s „befut egy nagy sárga nádba": a mallar-
