A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-12-01 / 12. szám

537 3.Karácsonyt nem alakíthatjuk át, nem fokozhatjuk le haszon­talan, pazarlás jellegű ünneppé, a könnyed költekezés jegyében álló kérkedéssé. Karácsony Isten Fia alázatosságának, szegénységének,ön- kiüresítésének, leereszkedésének ünnepe. Isten Fia azért jön, hogy végtelen szeretetét adja nekünk. Karácsonyt tehát hiteles szellemben kell ünnepelni: a szerető gondoskodásunkra szoruló testvérekkel való osztozkodás, közösségvállalás szellemében. Alapvető állomásnak kell lennie abban az elmélkedésben, amellyel az „érkező Isten" iránti ma­gatartásunkat vizsgáljuk, és ezzel az érkező Istennel egy védtelen gyermekben találkozhatunk, aki nyögdécsel, egy betegben, aki érzi testi erőinek kérlelhetetlen megfogyatkozását, egy idős személyben, aki miután egész életén át dolgozott, kiszorítottnak és eltűnnek érzi magát modern társadalmunkban, amely a termelékenységre és a siker­re van alapozva. A mai nap vesperásában az Egyház ezt a gyönyörű imát intézi Krisztushoz: „Ó, nemzetek Királya, mindnyájuk Kívánsága! Te vagy a Szegletkő, te egybekapcsolod régi és új választott népedet. Jöjj, üd­vözítsd az embert, akit a föld anyagából alkottál!" Ö, Krisztus, a nemzetek Királya! Téged várt és kívánt századokon át az emberiség, melyet megsebzett és szétszórt a bűn! Te vagy a Szegletkő, rád épít­heti fel újra magát az emberiség, történelmi útján benned találhat vég­érvényes és világosságot adó vezetőre! Az Atyának való önátadásod­dal és áldozatoddal te egyesítetted a megosztott népeket. Jöjj, és üd­vözítsd az embert, a nagy és boldogtalan embert, akit „a föld porából" alkottál, és aki magán viseli képedet és hasonlatosságodat! Ilyen kívánságokkal intézem hozzátok, akik itt jelen vagytok, szerető és szívélyes köszöntésemet. Boldog karácsonyt! Apostoli ál­dásommal. KARÁCSONYI NÉPÉNEK Üdvözlégy, szép Jézuska, Üdvözlégy, ó kisbaba! Mért fekszel a jászolba, A hideg istállóba? Ó ha Magyarországba Szeged híres városba Jöttél volna világra, Akadnál jobb szállásra. Hol a fényes palota, Hol a kényes nyoszolya? Hol a lépes mézecske, Vajas-édes köcsöge? Adnánk lépes mézecskét, Vajjal mázolt köcsögét; Szükségedet megszánnánk, Pólyácskánkba takarnánk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom