A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-11-01 / 11. szám
483 lenség legveszedelmesebb fajtája az, akiről megfeledkezünk.” Ez a két fő jelszó. Egy albán jezsuitát lassú halálra ítéltek: halálra éheztet- ték egy bányaaknában. Bűne az volt, hogy két ikret megkeresztelt. Emberileg reménytelen a helyzet. Azért kell buzgón könyörögnünk: enyhüljön nehéz sorsuk, és kapjanak legalább valamelyes szabadságot. Békési István VASARMAPI ÄOWDOLATOK November 6 - ÉVKÖZI 32. VASÁRNAP „SZENT IMRE HERCEG KEMÉNY TISZTASÁGÁT” A szentmise olvasmányai: 2Makk 7,1-2.9-14: A hét testvér vértanúsága. 2Tessz 2,16—3,5: Isten erősítsen meg mindenben. Lk 20,27—38: Az élők Istene Ő, nem a holtaké. Két jelzővel iparkodunk Szent Imre életét és példáját magunk és mások számára — főleg az ifjúság javára - életszerűvé tenni. A „liliomos herceg” elsősorban tisztaságát idézi emlékezetünkbe. A „dux Emericus” névvel a hősi harcost tiszteljük, aki fiatalon „megérett" Isten országára és népe díszére. Mindkét jelző a teljes keresztény odaadás lelkű letét példázza. „Erő a tisztaság" — hirdeti Szent Imre és társai példája. A kísértésnek engedni, a szenvedély „marhacsapásán" a korszellem bódulatának magunkat megadni — nem kerül áldozatba. A holttestet és a dögöt az ár magával sodorja ... Csak az árral szembe úszni, csak ez kíván erőfeszítést. Aki ma az erény — például a tisztaság — érdekében áldozatra buzdít, az „nem modern" próféta. Pedig a modern ember is hoz áldozatot. Soha olyan böjti parancsa nem volt az Egyháznak, mint a fogyókúra címén megkívánt lemondások. A test lett a mai ember bálványa, és annak érdekében, annak „karbantartásáért" kész minden áldozatra. Már a gyermeknevelés elején téved a modern ember. Nem tanítják meg a kicsinyeket arra, hogy a szülői, a nagyszülői, a rokoni szeretet milyen. Az igazi nevelés nemet is tud mondani. Sokszor nemet kell mondania, az élet, a szebb és teljesebb, a boldogabb élet kedvéért. Nem kell minden mérget végig kóstolnia az ifjúságnak, hogy saját kárán jöjjön rá: ez nem neki való, ez ártalmas, ez rossz. A nevelők és a felnőtt társadalom óriási mulasztása, hogy azt hittük, a nevelés csak I
