A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-09-01 / 9. szám

I

jezések, hanem igazi tartalommal rendelkeznek. Legyenek pl. tudatában, ha egymást „angyalomnak" nevezik, hogy az angyal Isten hírnöke, és Isten különleges oltalmát jelenti. Azaz: Isten üzen, Isten velem van hitvesemben. Isten szeret és oltalmaz engem hitvesem által. Ha egymást „szívemnek" neveznénk, tudatosítsuk magunkban, hogy olyan fontosak vagyunk egymás életében, mint a szív. Ha „virágomnak" nevezném hitvesemet, jelentse ez azt, hogy ő az én örömöm és boldogságom. A fiatal szerelmesek ezt így is élik át. Sajnos az élet sok hitvest nemcsak kijózanít, fásulttá is tesz. Ezért — különösen a férfiak — óvakodjanak attól a felfogástól, miszerint: „Nem kell mézesmázos szavakat mondogatni egymásnak, fő az, hogy becsüljük egymást!" Ezzel szemben szükséges, hogy kimondjuk érzéseinket is. Naponta közöljem hitvesemmel, hogy szeretem őt, örülök neki. Mondjam ki, hogy büszke vagyok reá ...

Rendkívül fontos, hogy a házastársak gondoljanak egymásra, imádkozzanak egymásért, oltalmazzák egymást. Tóbiás így fohászkodik feleségéért, Sáráért: „Engedd, Uram, hogy irgalmat találjon, és találjak én is, és együtt öregedjünk meg" (Tób 8,7). Tobit pedig még saját fiától is oltalmazza feleségét, és így inti a fiút: „Becsüld meg anyádat . . . Tégy kedvére és ne bántsd meg!" (Tób 4,1-11).

Az egy emberré válást és tökéletes összehangolódást kétségkívül segíti a meghitt beszélgetés, közös ünneplés, misehallgatás és szentségekhez járulás, szórakozás, együttes munka, de ne tévesszük szem elől az egymásért hozott áldozat jelentőségét sem. Jákob pl. 14 évig szolgált, hogy feleségül vehesse Ráhelt, „s olyannak tűnt szemében, mint egy nap, annyira szerette őt" (Tér 29,20). Amikor ugyanis áldozatot vállalok hitvesemért, megtanulom jobban értékelni őt.

Végül szívleljük meg püspökeink üzenetét, akik Isten nevében ezekkel a szavakkal fordulnak a házasokhoz: „Az élő Isten képmásává alkotott, és a személyiség méltóságával felruházott házastársak forrjanak össze a szeretetben, egyező gondolkodásban és egymás kölcsönös megszentelésében kövessék Krisztust, az élet forrását, hivatásuknak örömeiben és áldozataiban, és hűséges szerelmükkel is tanúskod430