A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-09-01 / 9. szám
416 Sajgó Apor BESZÉLGETÉS NICARAGUÁRÓL EGY SZEMTANÚVAL Annyi újság, folyóirat ír mostanában Nicaraguáról, az ott történtekről. Általában mind elítélően nyilatkozik a kérdésről. Nehéz tudni, hogy mi is lehet legalább megközelítőleg az igazság, ugyanis a cikkek hangnemébe nagymértékben belejátszik, hogy milyen érdekszférában írták őket. Kérdezhetnénk, hogy miért érdekes ez számunkra, jámbor keresztény emberek számára. Most csak annyit, hogy Nicaraguában az elhivatott keresztények többsége úgy érzi, hogy pontosan Istenbe és emberbe vetett hite kötelezi arra, hogy támogassa a szandinista kormány törekvéseit. A többit mondja el M u s t ó Péter jezsuita társam, aki sok kérdésem közül néhányra igyekszik megválaszolni. Ű most 48 éves, hosszabb ideig egyetemisták lelkésze volt Münchenben, jelenleg a kolumbiai Bogotában otthontalan, utcán élő gyermekekkel foglalkozik. Egy ember hitvallását halljuk, nem propagandaszöveget. Elmondja, amit személyesen tapasztalt. (A beszélgetés ideje: 1983 áprilisa.) * * *- Péter, honnan tudod azt, amiről most beszélni fogsz nekünk, és milyen lélekkel figyelsz a Nicaraguában történő eseményekre? — Sok barátom van itt, Kolumbiában is, olyanok, akik Nicaraguából jöttek, és olyanok is, akik csak átlátogatnak onnan néha ide. Nemrég én is ott töltöttem két hetet, sajnos, tovább nem tudtam maradni. A nicaraguai kísérletben keresztény hitem megvalósulásának egyik lehetőségét látom. De Jézust halálra ítélték és kivégezték, mert fellázította a népet, a törvény megszegésére tanította; az emberi méltóságot, a nemzeti önállóságot, az Isten előtti személyi szabadságot Jézus a föld uraival és a törvények betartásával szemben való engedelmesség elé helyezte. Talán ezért ítélik halálra Nicaraguát is, mind a főpapok, mind a polgári társadalom hatalmasai.- Beszélj arról, kérlek, mi is ment végbe, milyen erők indultak meg Nicaraguában? — 1979. július 19-én győztek a szandinisták Anastazio Somoza fizetett katonái, a Guardia Nációnál fölött. Egy egész nép egy emberként diadalmaskodott. Mind a polgári osztály, mind az egyházi hierarchia a diktátor bukását ünnepelték, csak éppen Managua, a főváros püspöke a polgári osztály embereit szerette volna hatalomra segíteni — július 19-én ilyen tárgyalások ügyében Caracas- ban, Venezuelában tartózkodott -, nem pedig a szandinistákat. Mivel a szandinisták életüket áldozták népük szabadságáért, övék lett a kormányhatalom.