A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-09-01 / 9. szám

396 Sík—Schütz imakönyv Nemcsak a piarista kegyes iskolák növendékei, kis és nagy di­ákjai tanultunk imádkozni és elmélkedni a nagy szentatyáktól vett imák és a nagy magyarok áhítatából merített gyönyörű szövegekalap- ján, de a Sík—Schütz imakönyv révén Sík Sándor lelki kapcsolatba került olyanokkal is, akiknek nem adatott meg, hogy őt ismerhessék. Ahogy a Zászlónk lapjain, a diákexhortációkban és a felnőtteknek szánt országos hírű imakönyvében (címe Dicsőség! Békesség!, Argen­tínában újranyomták) az emberformálás és a léleknevelés papi szolgá­latát végezte indulásakor, ezt tette élete végén is. Nagyböjti és adven­ti konferenciáival lett, főleg a mélyebb lelkiségre törekvő, a világ új szellemi és lelki áramlataira érzékeny pesti nagyközönség szónoka az élete alkonyán. Nagy várakozással és izgalommal vártuk mi, szegedi piarista di­ákok a „szögedi nemzet városába”, az „Alföld mély szívébe” érkezé­sét, mikor a Gárdonyi—Ady—Prohászka-könyvének megjelenése után az irodalmi tanszékre kinevezték. Tudtuk, nem minket, a gimnazistá­kat jött tanítani. De — gondoltuk — mi is kapunk majd tőle, éspe­dig sokat. E sorok írója mindhalálig hálás lesz a Sőtér-írásokban újra meg újra felemlített magyartanárának, Diósi Géza tanár úrnak, aki egy szü­netben odaszólt neki: Délután menj fel H. Bandival Sík tanár úrhoz! A könyvtára rendezéséhez kért pár fiút, és én téged ajánlottalak. Ex Libris Sík címkéket ragasztottunk a borítólap belső oldalára. Ö köz­ben írt, le s föl sétálva tervezett, költött. De a cukorkásdobozt min­dig kitette, és adott könyvet is, hogy hazavigyük olvasni. A Zrínyiről szóló előadásokat tartotta abban az évben az egyetemen, mellette a Szent vagy, Uram! énekszövegeinek összeállításán dolgozott. A bibliai zsoltárok könyvét három átdolgozásban adta ki: so­kak kezében lett így imakönyv. Erős, kifejező szavai igen jól adták vissza a zsoltárok üzenetét, gondolatritmusát, és az akkori bibliakuta­tás legjobb eredményeit használta fel. Ide kívánkozik még a Himnu­szok könyve című kétnyelvű gyűjteménye, Babits Mihály híres Amor sanctusának méltó társa. Szent magyarság Az igényes szegedi közönség — hiszen Glattfelder püspök, Bús páter és a nagynevű minorita ferencesek voltak az egyházi szóno­kok — a fogadalmi templom felszentelése és a Szent Imre-év alkal­mával ismerte meg a felnőttek mindig mélységes tartalmú és ékes

Next

/
Oldalképek
Tartalom