A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-07-01 / 7. szám

326

hogy az örök élet elnyeréséhez elegendő biztosítékot talál

a Törvénynek és helyes alkalmazásának elméleti ismeretében.

4) A szamaritánus — megrendült ség és elsősegély

,J3gy utazó szamaritánus pedig odajött hozzá,

és meglátva őt szánalomra gerjedt,

és odalépve bekötözte sebeit,

olajat és bort öntve rájuk,

és felültetve őt saját barmára,

fogadóba vitte, és gondját viselte.

És másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és így szólt:

, Viseld gondját,

és ha valamit még ráköltesz,

én, amikor visszatérek, megadom neked.’ ”

Arra utazik egy szamaritánus is.- Valószínűleg kereskedelmi ügynök (vigéc), aki a saját öszvérén lovagol;

ráadásul esetleg még vándorkereskedő is: egy másik öszvéren az áruját szállítja.- Nem valami finom, emelkedett szellem; a Törvény bonyolult rendszerében járatlan; feltehetőleg nem vallásgyakorló,

nem is különösebben hivő;

zsidó szempontból eretneknek számít,

ki van zárva a jeruzsálemi templomi kultuszból.- Vidáman fütyörészve jön; nyitott szemmel jár a világban,

egyszerű közvetlenséggel tekint az emberekre; nem zavarja mesterkéltség, gátlás, önelégültség, főleg józan gyakorlati érzék irányítja, tevékenységét konkrét eredmények kísérik.- Névtelen és rangtalan, hírnevével túlzottan nem bajlódik; mivel nincs sok féltenivalója, szükség esetén könnyen kockáztatja idejét, javait, becsületét.

Meglátja a félholt idegent, odamegy, közelebbről szemügyre veszi.

Ha zsidó az illető, ellenséget kell benne látnia; egy pillanatra fellobban iránta ösztönös gyűlölete; de a következő pillanatban már ki is alszik: ő nem ismer se ádáz ellenséget, se tartós gyűlöletet.

önmagát vetíti ki az ismeretlenbe: