A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
14 nos 17. fejezetét. „Hogy mindannyian eggyé legyenek, amint Te, Atyám, énbennem, és én Tebenned.” ★ ★ ★ Ez a szeretetegység jel és bizonyíték a világ számára, hogy Őt az Atya küldötte. Annyi szétválasztó, megkülönböztető tényező van az emberek életében. Annyi „okunk” van, emberi okunk, hogy ne szeressükegymást. A ny- nyival fontosabb Jézus kérése, Jézus vágya, hogy „eggyélegyenek’’. Ez a szeretet követelménye és eredménye. Ez a béke feltétele is. Létkérdés ez ma az egész világ számára. Nemcsak keresztény parancs, nemcsak krisztusi kívánalom. Emberi életünknek, emberi megmaradásunknak is feltétele. Fatima - a pápa elleni merénylet pillanata ★ ★ ★ Egységet kíván, hívei, minden vallásos ember, minden közös sorsú földi vándor egységét — az egy Atya, az egy Közvetítő és Megváltó, az egy Lélek igazsága. Ennek a szeretet- és békeegységnek minden keresztény különösképpen hivatott munkása: a) Imájával és könnyeivel, a szétmetélt kereszténység és a gyűlölettől szétszabdalt világ bűneiért hullatott könnyeivel — mint a mi Szent Margitunk sírt az Egyház sebei és metéltetése felett. „Békét adj szívünkbe, békét családunkba, békét nemzetünknek, békét avilágnak!” b) Az egységet, a békét és az igazságot munkáló, előmozdító törekvésekbe való bekapcsolódásunk által. ★ ★ ★ Az egy krisztusi Test gyönyörű hasonlatát és az ebből folyó együttműködést tanuljuk meg a népek apostola, Szent Pál szavaiból! (Lásd lKor 12.) ★ ★ ★ Olvasmány: János 17, Jézus főpapi imája. „Forrassz eggyé békességben minden népet, nemzetet! ”
