A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-02-01 / 2. szám

85

akár a nap folyamán (munkaórák és pihenési órák), akár a hét során (munkanapok és ünnepek), akár az év ritmusában (vakáció a munkás hónapok után).

— A nőnél a felhasználás és a töltődés szakaszai rövidebbek és gyakoribbak. A nő gyorsan belemelegszik a munkába, hamar kikapcsolódik, és felfrissülve gyorsan tud újrakezdeni. A női energiagazdálkodás ritmusának fő jellemzői: rugalmasság, gyorsaság.

— A férfinál az energiaelhasználás is meg az elhasznált energiák újratöltődése is lassabban megy, hosszabb szakaszokban. Több időre van szüksége, hogy koncentrálni tudjon, és valamit megvalósítson, utána pedig, hogy kipihenje magát és energiaegyensúlyát visszaállítsa. Fő jellemzői tehát: lassúság, kitartás.

— A házasságban ez a két eltérő életritmus csodálatosan kiegészítheti egymást. A feleséget a mások (férje és gyermekei) igényeihez, életritmusához való alkalmazkodás segíti abban, hogy a saját egészséges életritmusát kialakítsa, hogy magát egyensúlyban tartsa. (Egy másik személy igényeihez való alkalmazkodás mindig gyors, változatos, rugalmas energiaadagolást igényel, és, mint láttuk, éppen ez a nők erős oldala.) A férfi, mivel nagy adagokban használja energiáit, és hosszabb nyugalmi időre van szüksége, kevésbé képes arra, hogy közvetlenül kövesse egy másik személy (pl. egy kisgyerek vagy akár a felesége) sajátos életritmusát.

— Ha tekintettel vagyunk a férj és feleség egymást kiegészítő tevékenységi ritmusára, nagyon egészséges házastársi életritmus alakulhat ki a következő alapelvek szerint. A férj legnagyobb erőfeszítését a hivatásbeli munka veszi igénybe a családon kívül; a feleség fő energiafelhasználási területe maga a családi otthon. A férj számára a családban töltött idő leginkább a pihenés, a töltődés igényével jelentkezik. (Akkor is, ha ezt az időt a ház körüli javítgatásokkal, a háztartási munkákban való segítéssel, a gyerekek tanulmányi segítésével tölti.) A feleség részéről az az idő, amikor férje is, gyermekei is otthon vannak, több energiát igényel; pihentető elfoglaltságokra inkább azt az időt fordíthatja, amelyben a család nincs együtt. Ez a mi civilizációnkban a klasszikus családi életritmus. — Ha a feleség is kenyérkereső munkát végez, akkor a helyzet bonyolultabbá válik. De ebben az esetben is a házastársak keresnek valami hasonlóságot a klasz- szikus képlettel, és még jobb, ha ezt tudatosan teszik.

— Az erőfeszítésnek és pihentető fellazulásnak ez az eltérő és egymást kiegészítő hullámzása harmonikus együttélést teremt a szülők között; a gyermeki élet kibontakozásának éppen erre van szüksége. Mivel az anya rugalmasabb, pihentebb, azért gyermekének több