A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-11-01 / 11. szám
490 A világosság és sötétség ellentétpár a Bibliát is át meg átszövi. A teremtő Isten már a teremtés kezdetén, mint a világosság forrása, teremtője és a sötétség legyőzője lép elénk. A világosság és sötétség harca, mint a jónak és rossznak harca, végigvonul az egész üdvtörténeten, egész addig a végkifejletig, amikor az újjáteremtett világban nemcsak az erkölcsi, de a fizikai sötétség is teljesen átadja helyét a soha el nem múló világosságnak, amely maga az isteni Bárány: „A városnak nincs szüksége napra . . . mert az Isten dicsősége ragyogja be, a világossága pedig a Bárány" (Jel. 21,23). Ebbe a gondolatkörbe illeszkedik be János evangéliumának is a világosság-sötétség szimbolizmusa. Hogy mennyire az élet fogalmával kapcsolatos a világosság, azt mindjárt a prologus tdtunkra adja: „Benne volt az élet, s az élet volt az emberek világossága" (l,4). Ez a világosság lételve (ratio essendi) a világnak: „általa lett a világ" (1,10) — és egyben megismerési elve (ratio cognoscendi) az embereknek: ő „volt az igazi világosság, amely minden embert megvilágít" (1,9). Később megtudjuk, hogy ez a világosság élő emberi személyként Jézusban járt itt közöttünk, aki maga így mutatkozott be a világnak: „Én vagyok a világ világossága" (8,12). Vele szemben áll a sötétség. És amint a világosság az Istennek az életnek szimbóluma, ugynúgy a sötétség a gonoszság képviselője: „az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak, mert mindenki, aki gonoszát tesz, gyűlöli a világosságot" (3,19-20). A világosság azért jött a világra, hogy harcba szálljon a sötétséggel és legyőzze azt. Érdemes megjegyezni, hogy amíg a világosság fogalma többször előfordul önmagában is (előfordulási esetek száma 24), addig a sötétség mindössze 7-szer fordul elő és minden esetben a világossággal együtt, annak ellenpólusaként jelentkezik. A világosság (jóság) ugyanis önmagában is fönnáll, de a sötétség (gonoszság) csak a világosság árnyaként tud létezni. A világosság győzelme a sötétség fölött eleve biztosított: „A világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem fogta föl" (1, 5). Az „ou katelaben" nemcsak annyit jelent, hogy nem fogta föl, hanem azt is, hogy nem volt képes elfojtani, vagyis legyőzni. Ebben a győzelemben részesülnek mindazok is, akik Jézust, a világ világosságát követik: „Aki követ engem, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága" (8,12). „Amíg veletek vagyok, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek" (12,36). b) Víz — szomjúság A víz elválaszthatatlan az emberi élettől. A víz életforrás és
