A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-09-01 / 9. szám
416 Mert szinte bármikor használhatod apád kocsiját? Mert jólesik anyád simogató tekintete? Mert apáddal okosan lehet beszélni? Mert húgod és öcséd közelsége meleget jelent? Helyes! De élj körükben valóban felnőtt módjára. Ölel „szigorú" barátod és egyben keresztapád. TÜNDI (II) Nyaranként gyakran elutazott nélkülünk a nagymamával, barátainkkal. Nekünk írt leveleiből nagy szeretet csendül. Minden szép: Ausztria, Németország. De hazavágyni, az az igazi! Idézek most néhány mondatot leveleiből, amelyeket kisiskolás korától 17 éves koráig írt nekünk, mert mi nem értünk rá vele nyaralni. Tíz éves, amikor Salmból ezt írja: „Olyan akarok lenni, amilyennek a jó Isten és ti is akartok. Sokszor megyek szentmisére.” — A 14 éves Tündi a Balatonról: „Ti drága Otthoniak! ...eljárok reggel vásárolni, azután a templomba. Hú, de megörültem, hogy elküldted a strandpacskerhoz a sárga pántot. Nagyon köszönöm, hogy az első gondolatod én voltam.” Ezen a nyáron szállt le először ember a holdra. Erre is reagált: „Izgulok értük, és kérem a jó Istent, segítse őket, hogy szerencsésen hazatérjenek.” 17 éves, építőtáborban van: „ Vasárnapra meghívtak birkapörköltre, onnan biztosan el tudok menni a templomba. Különben olyan jó, hogy itt van a rózsafüzér. Drágáim, ne izguljatok miattam, rendes gyerek vagyok. Csak írjatok.” Meglátogattam a táborban. Utána ezt írta: „Mama, mama, te drága! Már régen voltam olyan boldog, mint ma. Olyan jó volt, hogy itt voltál. Nagyon hiányzol. Megláttam, hogy jössz, és szaladtunk egymás felé — csodálatos. BOLDOG VAGYOK.” Pedig bizony ottlétemkor elsírta magát. Ezt is megemlíti:„Ugye, azért a kis incidensért nem haragszol. Nem is tudom, mi bajom lehetett. Biztos a fáradtság és az öröm. De, ugye, nem értetted félre? Mert ha csak egy pillanatra is megbántottalak vele, egész héten ez fog bántani.” Érdekes, elgondolkodtató megállapítása volt: „Nemcsak az a fontos, mit mondunk, az is, hogyan.” A tábor után két barátnőmmel leküldtem a Balatonra. Már évek óta pompás nagylány. Magas és karcsú. Csillogó, tiszta, barna szemek, vékonyszálú, rengeteg, selymes barna haj, hol derékig növeszti, hol rövidre vágja. Halk szavú, derűs, mosolygó kedvesség. Ekkor így is írt: „Hogy izgassam a fantáziátokat, olyat is írok most. A srácok körüludvarolnak, állandóan hívnak táncolni. Pillanatnyilag... litt hosszú névsor következik ábécé sorrendben, a srácok neve/. Persze sehova nem megyek el velük. A strandon találkozunk. Amúgy sem bírnák
