A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-09-01 / 9. szám
396 Bár a király minden eszközzel bizonyítani kívánta egyházi és világi alattvalói előtt, hogy kizárólag nyugati érdekeltségű, az nem volt vitás, hogy viselkedése, szokásai, sőt bizonyos mértékben filozófiája is mutatta a kifinomult, fél-ázsiai, bizánci udvarban való neveltetése nyomait. Ezáltal a „Bizáncból jött” Béla — Európa legműveltebb királya lett! Bizánci műveltsége nem jelentett szűk, orientális gondolkozást; éppen ellenkezőleg: jobban ismerte Nyugat-Európát — elsősorban a franciákat —, mint bármelyik másik európai uralkodó! Még Bizáncban megismerte a modern eszmeáramlatokat — köztük a francia egyházi kultúrát —, s a bizánci diplomácia gyakorlata arra is megtanította, hogy milyen mértékkel, milyen formában kell felvenni a francia világi és egyházi szervezetekkel a kapcsolatot. A cisztercitákkal és a francia főúri, udvari körökkel való ügyes kapcsolata tehát nem bizánci neveltetése ellenére, hanem annak következtében született meg. A különbség csak az volt, hogy Bizáncnak illett kapcsolatot tartani Franciaországgal — a magyar királynak viszont elementáris érdeke fűződött e kapcsolathoz! Az eredmény: francia házasságok és a cisztercita rend királyi patronálása. A ciszterciták zirci letelepítése, királyi patronálása tehát bizonyos „kölcsönösség” jegyében alakult. Talán csak a pápa, a király, az érsekek és a zirci cisztercita apát úr tudták, hogy a „királyi patro- nátus” egy kicsit a cisztercitáknak a király feletti „patronátusát” is jelenti. Ezzel Béla „bizonyított” Róma, Esztergom, Párizs és saját magyar népe felé is. Géza fejedelem óta most került másodszor a magyarság abba a helyzetbe, hogy határozott irányvonalat kellett kialakítania Róma és Konstantinápoly között. Hogy ezt Béla király menynyire tisztán értette, azt bizonyítja első francia házassága (1168). Ágnes királyné ugyanis a Bizánc közvetlen szomszédságából való francia eredetű „latin fejedelemségből”, az antiochiai Chatillon családból származott. A zirci apátság alapításakor még ő volt Magyarország királynéja - csak két évre rá halt meg. Az antiochiai - francia házasság és a zirci apátság francia szellemet hozott Székesfehérvárra (az akkori fővárosba), és Pannónia többi részébe is. A francia szellem nyugat-európai szellemiséget jelentett. Béla fel volt mentve a bizánci vádaskodás alól. 1181-ben — tehát akkor, amikor már a francia ciszterciták eljövetelét főpapi körökben hivatalosan is megtudták — Bánfy Lukács érsek prímás, az eddig halálosan sértődött esztergomi egyházfő újra felbukkant a király közvetlen környezetében! Megtörtént a kibékülés, és ezzel a király és az érsek hatalma egyaránt erősödött. Nem egymás ellen — egymás hasznára. S velük együtt egységesebb, hatalmasabb, gazdagabb lett az egész ország. E tény elválaszthatatlan tehát a cisztercita rend gyökeret verésétől, a zirci apátság 800 évvel ezelőtti alapításától.
