A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-08-01 / 8. szám
364 Csejtey Béla SZENT ISTVÁN KIRÁLY A krónikák nem jegyezték fel pontosan az időt, csak annyit, hogy Géza és Sarolta frigyéből gyermek született. A kis pogány gyermeket a táltosok Vajk néven szólították. A gyermek szépen fejlődött. A nyugati műveltség híre és látása mély nyomot hagyott a lelkében. Valójában szent életű vendégük, Adalbert (Béla) püspök csepegtette a pogány ifjú leikébe a keresztény kultúra lelkületét, szeretetét. Talán tíz éves lehetett, mikor gőgös apjával együtt keresztvíz alá hajtotta fejét. A legenda szerint anyjának, Saroltának álmában megjelent István első vértanú, és sok szeretettel beszélt fiáról, Vajkról, a jövő keresztény államférfiról. Hálából a keresztségben ezért kapta Vajk az István nevet. A keresztelés után még tovább növekedett erényben és bölcsességben Isten és az emberek előtt. 997-ben a magyar vének és a nép vezérükül választották. Igyekezett a keresztény hitet és kultúrát országában meggyökereztetni. Az országba bencés papokat hívott, akik a tudomány és a házépítés mellett megtanították őseinket a föld szeretetére és művelésére. Kolostorokat létesített a szerzeteseknek, majd minden tíz községben templomot építtetett. Családi életében fontos körülmény, hogy nyugati uralkodó leányát kérette hitvestársul. Leendő hitvesének talán éppen szent élete és nem annyira a szépsége hatotta meg Istvánt. Bajorországba ment, és Scheyernben történt a fényes eljegyzés. Mint félj kiváló egyéniség volt István. Szelíd és türelmes. Mint uralkodó valóságos atyja volt népének. Széles látókörű és jószívű. Mint hittérítő a kereszténység megerősítésére törekedett. Maga járta az országot is hittérítőivel együtt, mert látni akarta véreit Krisztus katonáinak sorában. Törekvése sok nehézségbe ütközött. Koppány vezér Pannónia ( a mai Dunántúl) déli részében lázította fel a népet István ellen. István legyőzte őt, s ma talán kegyetlennek vélnék ítéletét, mellyel Koppány holttestének felnégyeltetését, s elrettentő például az ország négy tájára való kiszögeztetését rendelte el. A sok belső ellenséget így lassan megtörte. Az egy uralkodó és egy vallás elve nem hatalmi erőszak volt az ifjú Istvánnál, hanem okos és céltudatos államférfiúi gondoskodás.