A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-06-01 / 6. szám

282 — Ami a trentói misét illeti: ez szinte valamennyi főpásztor sze­mében nem létező probléma; a főpásztorok ellenzik, hogy a szent­szék engedélyezze az új szertartáskönyvek mellett a régi misekönyvek használatát is. ☆ ☆ ☆ Mint tudjuk, a régi misekönyvet szabad használniok, de nem nyilvánosan végzett misékben, olyan öreg papoknak, akik az új mise­könyvhöz képtelenek hozzászokni — és akik egyre kevesebben marad­nak. Azt is tudjuk, hogy Marcel Lefebvre érsek maradi, zsinatellenes mozgalma az új misekönyv eretnek jellege és a régi misekönyv hasz­nálata mellett kardoskodik; a most ismertetett közvéleménykutatás megerősíti, hogy Lefebvre érsek az egész katolikus püspöki karral ta­lálja magát szemben. Amikor a megújított szertartás szerinti és népnyelven végzett liturgiát bevezették, sok pap és sok hivő érezte úgy, hogy a szívéhez nőtt, életébe beleépült drága kincstől fosztják meg: a latin nyelvű szép liturgiától. Annak idején sokan, tekintélyes emberek is, nyíltan kifejezték zavarukat és fájdalmukat. — Ma, több mint tíz év elmúltá­val, szinte mindenki úgy érzi, az lenne pótolhatatlan veszteség, ha a népnyelvről vissza kellene térnünk a halott, legtöbbünk számára ért­hetetlen latin nyelvre, ha a mai liturgia gazdag változatosságát fel kel­lene adnunk a régi liturgia számos elavult, megkövesedett darabjáért (minden, ami a régi liturgiában érték volt, ma is tovább élj. — Ma leg­feljebb az zavar és bánt bennünket, hogy sokakban nincs elég érzék vagy buzgóság a liturgia értékeinek élővé tételéhez, és nemegyszer az is, hogy egyesek egyéni ízlésüket vagy éppen önkényeskedésüket erő­szakolják a közösségre. Az önkényeskedés olykor, sajnos, odáig megy, hogy kérdésessé teszi még a szentmise érvényességét is. BÉKEKÖSZÖNTÉS A SZENTMISÉBEN Kérdés. Szeretem a szentáldozás előtti békeköszöntést, amikor kevesen vagyunk a misén, és elég jól ismerjük egymást. Kellemetlen­nek találom, ha olyanokkal vagyok együtt a vasárnapi misén, akikkel csak Ádám és Éva kapcsol egybe. Minden értelme elpárolog számom­ra, ha azt látom, hogy gyerkőcök, tizenévesek érzelmes ölelgetést vagy birkózást csinálnak belőle. Miért vezette be a II. vatikáni zsinat a bé­keköszöntést a misébe? Felelet. A békeköszöntés nagyon szép és szent szimbólum le­het: jelzi a misében érvényesülő szeretetközösséget. De lehet, ahogy a levélíró megjegyzi, a figyelem bosszantó elterelése is, éppen akkor, amikor a szentáldozás meghitt pillanata közeleg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom