A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-06-01 / 6. szám
253 szívének és érzelmeinek erkölcsi állásfoglalása. Tehát amikor a Szentírás Isten nemismeréséről szól, akkor nem annyira az igazság első ismeretéről van szó, hanem a már előzőleg ismert igazságnak tudatos és ezért vétkes visszautasításáról. Az Isten ismeretére vonatkozó negatív kijelentések magyarázata után rátérhetünk a pozitív szövegek vizsgálatára. (Folytatjuk.) Házasság, család és Eucharisztia Ezen a címen írtak pásztorlevelet a svájci püspökök a Szent Család ünnepére. Levelüket majdnem teljes fordításban közöljük. Támaszkeresés. Számos hang emelkedik fel manapság, hogy jelezze azokat a sokféle terheket, amelyek a házastársakra és a családokra nehezednek. Egyesek odáig mennek, hogy megkérdőjelezik a házasság intézményét magát. Házasságok bomlanak fel. A családok egyre kevésbé alkotják részét egy nagyobb egésznek, amely képes támogatni őket. A szülőkben az a benyomás akkui ki, hogy magukra vannak hagyatva a gyermekek nevelésével felmerülő problémák megoldásában. Ami pedig a gyermekeket és a fktalokat illeti, nekik az a benyomásuk, hogy a család többé már nem fogadja be őket és nem nyújt biztonságot. Felmerül a kérdés: hol találják meg a házaspárok és a családok a számukra annyira szükséges támogatást? hol meríthetnek újból erőt ahhoz, hogy házasságukat éljék, és családjuknak biztosítsák a kibontakozását? Mint keresztények tudjuk, hogy Isten segítségére támaszkodhatunk; erő és bátorság tőle jön. Ez nem jelenti azt, hogy lebecsüljük a házassági és családi problémák szakembereinek közreműködését. Nem vehetnénk tudtalanba azt a segítséget, amelyet a szakképzett társadalmi intézmények nyújtanak a nehézségbe került családoknak; ezek az intézmények igen fontosak, és meg nem szűnő figyelmünkre tarthatnak igényt. De önmagukban, Isten segítsége nélkül, mindezek az emberi segítségek a homokra épült házhoz hasonlítanának, amelyről az evangélium beszél. (Vö. Mt 7,24-27.) Számos lehetősége van annak, hogy Istennel találkozzunk, őt megismerjük, benne támaszra találjunk. Kiváltságos módja a vele való találkozásnak az Eucharisztia megünneplése. /.../ Krisztusban Isten teljesen, mindenkorra elkötelezte magát az ember felé. Elkötelezésének ragyogó jele az Eucharisztia. Benne elkötelezi magát minden embernek, és különös módon azoknak a híveknek, akiket a házassági kötelék egyesít, valamint a családnak. Szövetség. Az Eucharisztia az új és örök szövetség megünneplése. „Ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetség vére, mely értetek és a sokaságért kion- tatik”, mondja a pap az átváltoztatás szavaiban. A házasság szintén szövetség. Házassági értesítésekben olykor ezzel a formulával találkozunk: „Életre szóló (Folytatás a 286. oldalon.)
