A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-06-01 / 6. szám
246 a mindenható, transzcendens Isten Péter megszabadulásában jelen van és tevékenyen működik. (5) Szent Péter és Pál apostol ünnepén tehát az első olvasmány Pétert állítja elénk, Péter szoros kapcsolatát az őskeresztény közösséggel. Napjainkban a pápaságot és a pápa személyét sokan éles és indokolatlan bírálatnak vetik alá; ellenséges érzésüket nem sok tisztelet és szeretet ellensúlyozza. Az őskeresztény közösség példája arra tanít minket, hogy Isten népe akkor hűséges önmagához, ha tiszteli és szereti Pétert, és szüntelenül imádkozik érte. Ennek a kapcsolatnak a dogmatikai alapjait tárja fel az evangéliumi szakasz, melyben Péter meg- vallja Jézusról, hogy ő a Messiás, az élő Isten Fia; Jézus pedig kijelenti Péterről: „Te Péter vagy, és erre a sziklára építem egyházamat, és az alvilág kapui sem vesznek erőt rajta.” Az ünnep második olvasmánya Pál apostol személyéhez kapcsolódik. Már Péter bebörtönzése is távolról utal a vértanúságra, az ünnep misztériumára; Pál apostol kifejezetten beszél róla: „Az én véremet nemsokára kiontják áldozatul, eltávozásom ideje közel van.” Szent Pál a továbbiakban mintegy felállítja egész életének és a rá váró halálnak a mérlegét, és ezekkel a soraival mindnyájunk elé örök érvényű példát állít: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. Az Úr mellém állt és erőt öntött belém, hogy befejezzem az evangélium hirdetését, és tudomást szerezzen róla minden pogány. Az Úr ezután is megszabadít minden cselvetéstől, és átment mennyei országába. Dicsőség neki mindörökké. Ámen.” Franciaország püspöki kara ÍME, HITÜNK SZENT TITKA! X - A VÉGSŐ BETELJESÜLÉS (II) A szentséges Istenanya A szentek között első hely illeti Máriát, Isten Anyját és a mi Anyánkat. /Hisszük, hogy Mária, a boldogságos, aki mindig Szűz maradt, Anyja volt a Megtestesült Igének, Istenünknek és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak; hogy ő, egyedülálló kiválasztottsága miatt, mivel Fiának érdemeire való tekintettel magasabb rendű módon részesült a megváltásban, az eredeti bűn minden szennyétől sértetlenül őriztetett meg, és hogy kiváló kegyelmi adomány dolgában minden más teremtményt meghalad.(VI. Pál pápa hitvallása.)/