A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-05-01 / 5. szám
198 Franciaország püspöki kara ÍME, HITÜNK SZENT TITKA! X - A VÉGSŐ BETELJESÜLÉS Emlékezzél meg azokról is, akik Krisztusod békéjében hunytak el, és minden megholtról, akinek hitét egyedül te ismerted. Add meg, jóságos Atyánk, mindnyájunknak, akik gyermekeid vagyunk, hogy Isten Anyjával, a boldogságos Szűz Máriával apostolaiddal és szenteiddel együtt elnyerhessük a mennyei örökséget országodban; és ott az egész teremtett világgal, mely megszabadult a bűn és a halál romlandóságából, téged dicsérjünk Krisztus Urunk által, mert általa árasztod el minden jóval a világot. Őáltala, ővele és őbenne a tiéd, mindenható Atya Isten a Szentlélekkel egységben minden tisztelet és dicsőség mindörökkön örökké. — Ámen. * Uj eget és új földet várunk Hivő emberekből álló nép vagyunk; úgy vonulunk, mintha látnánk a Láthatatlant (vő. Zsid 11,27). A mennyei Jeruzsálem felé megyünk; csodálatos város ez, melynek maga az Isten a tervezője és megépítője; megdönthetetlen birodalom, magának Isten dicsőségének tündöklő ragyogása. Krisztus visszatérését várjuk; arra várunk, hogy eljöjjön értünk, és ígéretéhez híven magával vigyen, hogy ahol ő van, a Mester, ott legyenek szolgái is (vö. Jn 12,26). Várjuk a holtak feltámadását és az eljövendő világkor életét. (Konstantinápolyi hitvallás.) Amikor a dicsőség majd megnyilvánul bennünk, akkor meg fogjuk érteni, hogy a jelen idő szenvedéseinek nem volt közös mértéke azzal, ami ránk várt. Az egész teremtés megszűnik majd a szülési fájdalmaktól nyögni; meglátjuk Istent olyannak, amilyen ő; úgy fogjuk
