A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-04-01 / 4. szám
152 nem történt meg az Egyház végső megdicsőülése sem. Ehelyett még súlyosabb egyházüldözések kezdődtek. János evangéliuma, anélkül, hogy lerombolná a világvég vámsának távoli, bizonytalan jövőben elérhető reményeit, a már jelenlévő valóságra fordítja figyelmét, arra, amit már elértünk és megkaptunk Jézusban. Az Ige megtestesülésével beléptünk az eszkatológia (a végső kiteljesülés) korába. Isten országa nem távoli, eljövendő esemény, hanem bennünk működő isteni élet, amit a megtestesült Ige teljességéből merítettünk: „Bizony mondom nektek: eljön az óra, és már itt is van, amikor a holtak meghallják Isten Fiának szavát, ésakik hallgatnak rá, élni fognak." /Jn. 5, 25./ A másik három evangélium „Isten országáról" beszél; ennek helyébe a negyedik evangéliumban mint vezéreszme az „örök élet" gondolata lép, amely már itt a földi életben megkezdődik a hit által. Következésképp a diadalmas Egyház eszméjét is fölváltja a befelé forduló. Istennek szolgáló, Istennel való bensőséges kapcsolatot kereső élet eszméje, mely az „agapé"-ban: az Istennel egyesült lelkek nagy közösségében látja életének értelmét, célját, boldogságát. És ez a nagy szeretetegység mindennél nagyobb tanúságtétel Isten ügye, Jézus ügye, az Egyház ügye mellett: „Legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám, bennem vagy, és én tebenned, úgy legyenek ők is egyek mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küld- tél engem." /Jn 17, 21./ János evangéliumának ez az Isten országára vonatkozó szemléletbeli különbsége magyarázza végső soron azokat a vezető eszméket, kulcsfogalmakat, amelyeknek alapos ismerete és megértése nélkül magát a negyedik evangéliumot sem érthetjük meg igazán. Melyek ezek a kulcsfogalmak? Örök élet Isten ismerete igazság hit szeretet világosság—sötétség kenyér—éhség víz—szomjúság dicsőség tanúságtétel ítélet Messiás Isten Fia Logosz Ezek a fogalmak Szent Jánosnál egymással szorosan összefüggenek, egymásból következnek. Jóllehet, objektív szempontból, a fogalom méltósága folytán, a Logosz fogalmat illetné az elsőség a tárgyalásban, az evangéliumban azonban mégis az örök élet a vezéreszme éppen úgy, mint ahogyan a szinoptikusoknál az Isten országa, vagy Szent Pálnál a Krisztus-misztérium. E három eszme össze is függ egymással, és lényegében ugyanazt fejezi ki más és más szemszögből. A szinoptikusok mindenestől átveszik az ószövetség Isten országa fogalmát, és azt alkalmazzák az újszövetség választott népére, az Egyházra. Szent Pálnál az Isten országa bensőségesül. Ő Isten népét, az Egyházat nem külső szervezete, hanem belső összetartozása szemszögéből,