A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-03-01 / 3. szám

135

— A más személyekre ható akarásnak két sajátos módja van. Az egyik abban áll, hogy az akarati energiák finoman, tapintatosan behatolnak a másik személy életenergiái közé, és azokat az akaró ember sajátos szempontjai szerint irányítják; ezt nevezhetjük belülről ható akarásnak. Amikor pedig a kezdeményező személy belső akarási feszültsége úgy irányul a másik személy életenergiái felé, hogy nem igyekszik azok közé beférkőzni, bensőségüket sértetlenül hagyja, akkor külső, parancsoló hatalomként lép fel; ezt a módot nevezhetjük kívülről ható akarásnak.

— A női természetben abelülről ható akarás erősebb és szerencsésebb, mint a másik. A nő természetes hajlamával arra törekszik, hogy tapintatosan befolyásolja a másik fél belső életét: számol az illetőben lejátszódó lélektani folyamatokkal, és azokat próbálja a maga akarat szerint irányítani (sokszor egészen részletesen és ravaszul kidolgozott haditerv alapján). Ha a nő ilyen jellegű feladatot szerencsésen old meg, akkor akár nők, akár férfiak szívesen elfogadják, és ez az ő számára meghozza a kibontakozást. Ha viszont helyzeténél, feladatánál, állásánál fogva parancsolnia kell, és emellett a sajátosan női magatartást is igyekszik fenntartani, vagyis megpróbál beférkőzni alattvalóinak intim világába, akkor megvan az a veszély, hogy alattvalóit eltapossa vagy maga ellen lázítja.

— A férfi természetben a kívülről ható akarás erősebb. A férfi legtermészetesebb hajlamai szerint irányít, parancsol, diktál. Nem fordul lélektani fogásokhoz azért, hogy akaratát elfogadtassa. Ennek a tekintélyi akarásnak sajátos előnye az, hogy nem kísérti a döntések folytonos megváltoztatása.A főnöknek, felelősségénél fogva, az a fontos, hogy parancsát végrehajtsák; az nem fontos neki, hogy alattvalóinak lelkivilágában az engedelmeskedés milyen lelki folyamatokat vát ki. Ha egy vezető állásban levő férfit erős fokban jellemez az a női típusú hajlam, hogy túlzottan törődik beosztottjainak lelkivilágával, az illetőt könnyen megvetik és elutasítják. A férfiassághoz hozzá tartozik a kívülről ható akarás túlsúlya.

— Itt sincs szó kizárólagosságról, hanem természetesen és egészségesen domináló hajlamokról. Az alapvető különbség megmutatkozik már az életközösség első lépéseinél, az udvarlás és a jegyesség korában. Igen nagy különbség van a két mód között, ahogy a fiú igyekszik befolyásolni a lányt, és a lány a fiút.

— Ugyanígy a feleség a férj lelki életfolyamatainak a mélyére tud hatolni, és ott befolyással lenni. Tapintattal oda tud hatni,hogyaféijét megnyugtassa,ösztönözze, bátorítsa, magatartásában megváltoztassa. Felesége hatására a félj hajlékonyabbá válik .jobban alkalmazkodik az élő valóság részleteihez is, és így nagyobb biztonsággal vetheti bele magát nagyobb lélegzetű férfi terveibe. A félj valóságosan kettejük akaratának szerencsés egyesülésével akar.

— A férj viszont azzal válik felesége javára, hogy a maga férfiakat jellemző állandóságával egészíti ki. Ez az akarati szüárdság abból adódik, hogy a férfira a pü- lanatnyi benyomások kevésbé hatnak, és hogy a férfit jobban struktúrát okoskodások vezetik. A feleséget tehát az őt jellemző akarati vátozandóságban, bizonyos állhatatlanságban a félj nagyobb biztonsággal, kitartássá, belső erővel egészíti ki. Saját hajlékonyságát, rugalmasságát a feleség megőrzi, ugyanakkor szinte kölcsönveszi féijének stabilitását.