A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-02-01 / 2. szám

70 előkészíti. A Szentírás minden szavát öt nyelven, héber, görög, latin, szír és kopt betűkkel abban a szövegösszefüggésben mutatja be, amelyben a szent könyvek tartalmazzák. Amikor ez a munka kész lesz, akkor kerül sor a szövegmagyaráza­tok tárolására. A számítógép programját Ferdinand Poswick és Ériedé Boschgravetest­vérek szerkesztik meg. Ehhez Brüsszelben egy nagyvállalat alkalmazottaival együtt végeztek el egy háromhónapos tanfolyamot. Könnyebb volt nekik megtanulni a számítógép programolását, mint egy programolót kiképezni a szentírás-tudomá- nyos kutatómunka feladataira. A testvérek megtanulták az ún. COBOL nyelvet (Common business oriented language: üzleti irányultságú általános nyelv), és ezen a nyelven érintkeznek a gépaggyal. A masina, amelyen dolgoznak, csak ezt a nyelvet érti. Eric testvér bevallja, hogy munkája belekaszál imaéletébe és a kolostori szemlélődő életmódba. Néha órákon át bíbelődik azzal, hogy kicsalja a gépből a kellő választ; ezért a gépnyelv és a gép zöreje tovább pörög a fejében a mise alatt is. Továbbá Ferdinánd testvérrel rendszerint éjjelre rándulnak át Brüsszelbe, hogy az ottani nagyobb gépen dolgozhassanak; a nagyvállalatok ugyanis éjjel kevésbé foglalják le a gépek idejét. Ezek az éjjeli elfoglaltságok sem kedveznek a kolos­tori életnek. A modern technika néha furcsa problémák elé állítja a hagyományos szer­zetesi életkereteket. Mikor a felettes egyházi hatóságtól engedélytakartak kérni számítógépi eljárással készült első könyvük kiadására, csak szalagtekercset tudtak bemutatni a hittani megbízhatóság ellenőrzésére. Feletteseik megbíztak bennük. A maredsous-i bencés kolostor és egy belga könyvkiadó cég közösen vál­lalkoznak arra, hogy a számítógépet a szentírástudomány szolgálatába állítsák. Az ötkötetes mű ára kb. 1400 dollár lesz. De — Ferdinánd testvér kifejezésével élve - Isten igéjét a művelődés mai és holnapi nyelvén kell meghirdetnünk, ha nem akarjuk, hogy a technológia rabjaivá legyünk. ☆ ☆ ☆ ☆ ☆ Az egyház mindenkor tisztelte a szentírást, mmt magát az Ur testét is, hiszen főleg a szent liturgiában szüntelenül veszi és nyújtja a híveknek az élet kenyerét mint Isten igéjének, mint Krisztus testének asztaláról Az isteni írásokat a szenthagyománnyal együtt mindig hite legfőbb szabályának tartotta és tartja, mert ezek a prófétáknak meg az apostoloknak a szavaiban a Szentlélek hangját szólaltatják meg, hiszen Isten sugalmazására egyszer s mindenkorra vannak írásba foglalva, és így változatlanul közvetítik magának Istennek igéjét. A szentírásnak kell tehát táplálnia és irányítania az egész egyházi igehirdetést, mint magát a ke­resztény vallást is A szentkönyvekben ugyanis a Mennyei Atya végtelen szeretet­tel siet fiai elé, és beszélget velük. Márpedig akkora erő és hatékonyság van az Is­ten igéjében, hogy támasz és életerő az egyháznak, hitszilárdság az egyház gyer­mekeinek, táplálék a léleknek, tiszta és el nem apadó forrása a lelki életnek. Ezért a szentírásról kiváltképp érvényes a mondás: „Isten szava eleven és átható,” „ha­talma van arra, hogy fölépítse müvét, és megadja az összes szentekkel közös örökséget." Krisztus hívei előtt szélévé kell tárnia kaput, hogy hozzájussanak a szentíráshoz. II. vatikáni zsinat, Dei verbum, 21-22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom