A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-11-01 / 11. szám

498 zet teljes egészében megfizetni nem tudják. A havi térítési díj kiegészítését pedig az alacsony nyugdíj ú lakók részére abból az összegből akaiják kiegészíteni, ame­lyet a beteg és öreg szerzetesek otthonainak fenntartására rendezett országos gyűjtés eredményez évente Szt. Erzsébet napja táján, és amelyből a jövőben a XXIII. János Pápa Otthon is részesülni fog. Csepregi helytartó elmondta azt is, hogy a felvétel feltétele a közösségi életre alkalmas egészségi állapot és a hozzájárulás befizetése. Elfekvő betegeket nem vesznek fel, de az Otthon lakói számára építenek elfekvő részleget. Az Ott­hon szolgáltatásai: a ház használata, heti kis- és negyedévi nagytakarítás, orvosi és papi ellátás. Az Otthonnak konyhája nem lesz, az ebédet a vendéglátóipari vál­lalat szállítja azok számára, akik ezt igénylik. A ház fenntartója az esztergomi főegyházmegye, üzemeltetése az Egyházi Szeretetszolgálat keretén belül történik. Szociális otthonok szerzetesek részére Amint a bevezetőben említettük, a katolikus egyháznak eddig csak volt szerzetesek és világi papok, illetve azok hozzátartozói részére voltak Magyaror­szágon otthonai. A szerzetesek részére készült szeretetotthonok létrehozása a rendek feloszlatása miatt vált szükségessé. 1950. augusztus 9-én, a magyar püspöki kar és a magyar állam közötti első megállapodás aláírása előtt közvetlenül alakult meg a paritásos bizottság szociális albizottsága. A paritásos bizottság célja a megállapodással kapcsolatos problémák közös megtárgyalása és megoldása volt. Tagjai: három püspök és három miniszter, A szociális albizottság tagjai az állam részéről három államtitkár (Veres József a bel- ügyből, Simon Lajos és Csékei Sándor), az egyház részéről Czapik Gyula érsek, Sík Sándor piarista tartomány főnök, Hagyó Kovács Gyula cisztercita kormányzó (helyét később Szörényi Gábor S.J. vette át), Nagy Vencel bencés főszámvevő (helyette később Szűcs Imre piarista) és Szabó Erna szatmári irgalmasnővér. A szociális albizottság feladatát állami vonatkozásban később az Állami Egyház­ügyi Hivatal vette át, az egyházi személyekről való karitatív gondoskodás szolgá­latát pedig a magyar püspöki kar által létrehozott Egyházi Kegydíjasok és Bete­gek Szeretetszolgálata (EKBESZ), mai nevén: Katolikus Szeretetszolgálat. Ennek püspökkari főigazgatója jelenleg Szakos Gyula székesfehérvári segédpüspök. A szeretetszolgálat vezetője 1980-ig Szörényi Gábor volt, azóta Virányi Ottó, aki esztergomi főegyházmegyés pap. Az albizottság tevékenysége következtében 1950-ben öt otthonban ösz- szesen 605 férőhelyet teremtettek idős és beteg férfi és női szerzetesek számára. A férfiszerzetesek számára készült otthon először a jánoshidi plébánián nyüt meg, de mivel szűknek bizonyult, egy év múlva áthelyezték a pannonhalmi bencés apátságba, ahol 100 személy részére van ma is hely. 1950 októberében a bakonybéli volt bencés apátságban kapott helyet 66 vincés nővér, Gyónóit (jelenleg Dabas) 120 zsámbéki keresztesnővér és szegedi iskolanővér. (1981 óta a dabasi otthonba már nem vesznek fel szerzetesnőket.) Csákváron kapott helyet 63, főleg kalocsai iskolanővér. Ugyancsak 1950 novem­berében nyüt meg a jászberényi volt ferences kolostorban 100 nővér számára sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom