A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-11-01 / 11. szám
491 nem vallhat csődöt azzal az akaratával, hogy felállítsa királyságát az emberek között. Az Egyház nem tűnhet el a történelemből, mert jövője eleve a történelmen kívül van lehorgonyozva. Jövője már jelenének is titkos mélysége, mert a szeretet jövője ez, a szeretető, amely a legnagyobb, és amely nem szűnik meg soha (lKor 13,13). Értelmetlen dolog lenne, ha úgy akarnánk Krisztushoz ragaszkodni, hogy az Egyházat elutasítjuk vagy megvetjük. Eleve csalódásra és csődre van kárhoztatva minden olyan törekvés, amely másutt, mint az Egyházban keres egy igazabb evangéliumot, egy élőbb Krisztust, egy tisztább kegyelmet. Hogyan lehetne elválasztani a testet a főtől, vagy a hitvest a férjtől? -a. Zarándoklás a jövőbe Az Egyház Isten jele az emberek között, egy úton levő nép sátra. Az evangélium, amelyet meg kell vinnie a világnak, szüntelenül arra hívja, hogy függetlenüljön a kölöncként ránehezedő gazdagságtól. Jelenleg ideiglenes állapotában ismerjük az Egyházat: zarándok nép, közvetítő átmenet a pünkösd és Krisztus visszatérése között. Ez a történelmi forma arra hivatott, hogy eltűnjön, amikor majd eljön annak a valóságnak a teljessége, amelyet hirdetett. Megpróbáltatásai közepette nem fél. Az ég és a föld elmúlhatnak; Isten szava azonban, amely benne lakik és fenntartja, örökre megmarad. Szűzanyánk és Anyaszentegyházunk /Az Egyház misztériuma sok rokon vonást mutat és szorosan összefügg Szűz Mária misztériumával./
