A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-10-01 / 10. szám

480

függetlenségét a helyi kegyurak befolyásoló törekvéseivel szemben. Tizenöt évvel később szintén törvény foglalkozik a szerzetesi fegyelemmel: a konventek erkölcsi színvonala és a hiteles helyek megbízhatósága szoros kapcsolatban álltak egymással.

Nehézséget okozott a konventtagok számának feltűnő csökkenése is. Ezért megesett, hogy a hiteleshelyi feladatok ellátásával ta- nultság vagy megbízhatóság híján levő egyéneket bíztak meg. A Mátyás király uralkodását követő idők hanyatló irányára jellemző, hogy a somogyvári bencés apátság évi ellenőrzésénél a konvent öt tagja közül hármat használhatatlannak találtak mind az istentiszteleti, mind a hiteleshelyi feladatok betöltésére; a másik kettőre viszont aránytalanul sok munka hárult. □

Régi magyar oklevelek sokszor tesznek említést vadaskertekről és gyümölcsösökről. Ritkábban esik szó a virágoskertekről és a gyógynövények termesztéséről, de nem kétséges, hogy a kolostorkertek az élen jártak a kertészet terén. „Kolostori kertek virágaiból főzték a hajdan nemzetközi hírű .Magyar királyné vizét'.'' (Zolnay László.) Ki volt ez a magyar királyné? Nagy Lajos édesanyja volt, Piaszt Erzsébet (+1380). Visegrádi díszkertjét maga kapálgatta. A híres illatos gyógyszert, a kölnivíz elődét, úgy látszik, ő fedezte fel.

Pest-Buda kertkultúrájának legkiemelkedőbb művelői a királyi palota és a Margitsziget kertészei meg a budaszentlőrinci pálos kolostor barátai voltak. Alighanem értettek a melegházi gyümölcstermesztéshez. Mindenesetre 1500 januárjában is akadt friss almájuk. A király öccsének május végén friss körtét, nyár elején nagy őszibarackokat szállítottak.

A virágoskertek közül a király virágoskertjeit tartották legszebbnek: Budán, Visegrádon, Tatán, Diósgyőrött. Velük csak az esztergomi érsek esztergomszigeti kertje vetekedett. Az érseki vár és a sziget kertjeit nyolc állandó kertész ápolta. Az érseknek Visegrádon is volt díszkertje. Egy 1489-ben írt számadáskönyv szerint a visegrádi diszkért számára a szobi faiskolából 400 csemetét vettek meg.

Az esztergomi ferencesek gyümölcsösében sokszor dolgozott Tömöri Pál is, a későbbi kalocsai érsek. Katonai és politikai küldetésekkel tarkított élet után a fogarasi kapitány 45 éves fejjel beállt a ferences barátok közé. Hiába hívták, csalogatták: szerzetesi magányát nem volt hajlandó felcserélni semmiféle méltósággal. VI. Adorján pápa egyenes parancsának engedelmeskedve fogadta el a kalocsai érsekséget és a vele járó mohácsi „kapitányságot" (vezérséget). Szerémi György királyi káplán az esztergomi gyümölcsösben talált rá, amint éppen kapálgatott, hogy értesítse a kalocsai érseki székbe való kinevezéséről. A mohácsi csatáig még három év volt hátra. □