A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-09-01 / 9. szám
428 csak egynegyedrészben ember, amikor barátjának, Enkidunak a halálát látja, megdöbben, hogy neki, a hősnek is ez lehet egyszer a sorsa. Leszáll tehát az alvilágba, hogy egyik ősétől, Ut-Napistimtől kérjen tanácsot. Ut-Napistim el is mondja neki, hogy mint menekült mega vízözönből, és mint nyerte el a halhatatlanságot. Ismeretlen hang figyelmeztette: építsen hajót, abba mentse minden vagyonát és az életet is. A földisten és a vízisten ugyanis összefogott ellene. Amikor Ut- Napistim eleget tesz a titkos parancsnak, kitör a vihar. Az elemek tom- bolása olyan szörnyű, hogy az istenek is rémülten menekülnek Am egébe, és a mennyei várfalak alatt nyüszítő kutyákként húzódnak meg. ,,Istár sikolt, mint a vajúdó asszony, a múlt iszappá lesz és mindent megsiratnak az istenek." A hajó végül isNisir hegyén megfeneklik. A hetedik nap Ut-Napistim egy galambot bocsájt ki, deaz visszatér, mert nem talált helyet, ahol megpihenhetett volna. A fecske is vissztér. De a holló már nem. Leapad a víz. Ut-Napistim kijön a hajóból és áldozatot mutat be az isteneknek. Az istenek magukba szívják az áldozat kellemes illatát, mint a legyek rajzanak az áldozó körül. Az istenek jutalmul Ut-Napistimet feleségével együtt felveszik az istenek sorába. A Gilgames-eposz legismertebb formája az assurbanipáli könyvtárból Kr. előtti 7. századból származik. De már a Kr. előtti 13. században is létezett a hőseposznak egy hettita fordítása. Ezek után mit kell mondanunk a biblia és a bábeli vízözön-elbe- szélés rokonságáról? Kétségtelen, hogy ez a rokonság sokkal közelibb, mint a teremtésé. Tény az, hogy egyik nép mondavilága hatással volt a másikéra. De — és ez a ,,de” lényeges - a biblia vízözön-elb esz élését nem lehet mindenestül irodalmi hatással megmagyarázni. A jelen esetben sem az a fontos, hogy a két saga miben egyezik meg, hanem az, miben különbözik. A babiloni vízözönmondában az istenek egymás ellen acsarkodnak, egymásnak hazudnak, egyik a másikon az ember elpusztításával akar bosszút állni. A vízözön láttán állati félelem keríti őket hatalmába; és amikor a megmenekült Ut-Napistim áldozatot mutat be, mohón röpdösnek körülötte, mint a legyek a dög körül. A biblia vízözön-elbeszélésében Isten az emberiség gonoszsága fölött ül ítéletet, de megkegyelmez az igaznak. A biblia vízözön-elbeszélésének didaktikus célja van, ma is alkalmas arra, hogy az embert lelkiismereti felelősségére figyelmeztesse. Ezt a didaktikus beállítást másvízözön- mondákban egyáltalán nem találhatjuk meg. Röviden:a szentírása víz- özönről szóló énekben is vallási igazságot hirdet, de az általa hirdetett igazság hordozójának egy az ókori Kelet világában ismert monda átalakított változatát teszi meg. Az átalakítás módját Izrael szigorú monoteizmusa határozza meg. Orbán Miklós
