A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-09-01 / 9. szám
422 Hazajött a kórházból. Már világosan látta, mit és hogyan is kell cselekednie. Igazat adott a feleségének. Maradt Lőcsfalván. — Hát milyen okos asszony az én kis feleségem. De magam is okosan cselekedtem mondta későbbet papjának az üzletvezető, amikor betért a boltjába, hogy egy üveg tiszta alkoholt vásároljon, hogy vele megtisztogassa a kelyheket. — Halvány fogalmam sincs róla, Mihályfi uram — nevette el papja —, hogy miben és hogyan cselekedett okosan! — Jaj, bocsánat, persze, hát hogy is tudhatná. De ha nem siet a főúr, talán röviden elmondom. — Hát csak mondja, mert magam is kíváncsi vagyok, hogy miben is cselekedett olyan nagy bölcsességgel! Erre elővette a Hangya Közlönyt, és odanyújtá a papnak: — Itt van, olvassa! Az a bolt, amit felajánlottak nekem, megbukott, becsukott. A pap olvasta, hogy a Rábapatona nagyközségben működő üzlet csődbe jutott, és a Hangya vezetőség, felmérve a helyzetet, nem találta jövedelmezőnek a megmentését. — Jó, jó - morogta a pap -, de ezzel nem lettem okosabb. Mi köze ennek a csődnek magához? — Persze, persze — motyogta Mihályfi uram, és röviden elmondta az ajánlat történetét, balesetét a szalámivágóval és a döntést. — No látja, milyen szerencsés volt, hogy bemetszette a kezét! így a kórházban volt ideje elmélkedni. Emlékszik rá, Mihályfi uram, hogy kiviccelte egyszer a papokat, amikor látta, hogy ott az apátsági kertben le s fel járnak és elmélkednek? Látja, ez az okosság kezdete. — Hát, van benne valami. Mer’ hogy a kórházban szégyenlettem is magamat, hogy szidtam a világot, annak Teremtőjét, hogy bevágtam a kezem. De ha nem vágom be, ma tán egy bukott üzletnek lennék a vezetője, aki állást keres, és „se pénz, se posztó”. — Látja, Mihályfi uram — mosolygott a papja —, ezt nevezik az ,,elmélkedő emberek” balesetbe öltözött „áldásnak”. ★ ★ ★ Az úton aztán tovább mosolygott a pap, és eszébe jutott régi- kori rendtársának, a költő Faludi Ferencnek verse a „Forgandó szerencséről”, s magában elkezdte szavalni: Fortuna szekerén okosan ülj Hol édes jó anyád, hol mostohád, .....kereke egyaránt jár, forgandó, változó, Hol édes jó anyád, hol pedig mostohád.
