A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
367 a nemzet helyzetét össze lehet hasonlítani a háborús állapottal. Súlyos veszedelem idején az egyének személyi jogát fel kell áldozni az egész nemzet közösségi java érdekében. Indira Gandhi kormánya megbukott, elvesztette a parlamenti választásokat. A soron következő kormány felfüggesztette a kötelező sterilizációra vonatkozó rendelkezést. Igazolható-e erkölcsi szempontból a sterilizáció, a születésszabályozás egyéb módjai, ha azokkal a népesedés növekedését akarják bizonyos keretek közé szorítani? A kérdés az egyéni jog ütközése a közjó követelményével. Alaposan meg kell vizsgálnunk, nem lehet-e a közjó követelményét úgy is biztosítani, hogy nem szenved sérelmet az egyének joga. Hiszen valójában a közjó szenved kárt, ha az egyén jogát nyirbáljuk, amikor arra nincs szükség; hiszen a közjó legfontosabb követelménye, hogy védelmezze az egyén jogát. Például az egyéni szabadságot korlátozni — mint a kötelező katonai szolgálat esetében történik - csak olyan kritikus helyzetben jogosult, amikor valóban a nemzet léte forog kockán. Talán más módja is lenne annak, hogy India és a „harmadik világ” más országai segítsenek azon a nehéz helyzeten, melyet a népesség nagymérvű növekedése okoz: alkalmazzanak kevésbé radikális eljárásmódokat, amelyeket még nem használtak, ha azok is célra vezetnek. Helyesen lefolytatott felvüágosító eljárások, vagy olyan kedvezmények bevezetése, melyek a nép szabad és önkéntes együttműködést biztosítják, több fejlődő ország esetében igen kedvező eredménnyel járt. Abban áll a kormányzás művészete, hogy a népet értelmileg meggyőzze valamiről, mert értelmes emberként tárgyal vele; így eléri a közjót is biztosító együttműködését. Ne forduljon a kormány kényszerítő eljárásokhoz addig, amíg a népesség közreműködését a közjó érdekében annak szabadon történő beleegyezésével is biztosítani tudja. Alapvető emberi jog az, hogy valaki megházasodjék,és gyermekei legyenek. Legtöbb ember számára ennek a jognak a szabad gyakorlatba való átvitele szükséges ahhoz, hogy emberi természetét teljes egészében élje. Nos, a hivatalos hatalmat éppen azért létesítették, hogy megvédje az egyén jogait, és előmozdítsa a közjót. Ezért az államhatalom komoly feladata: biztosítani, hogy polgárai éljenek is ezzel a joggal, felelős és a közjóval összeegyeztethető módon. De az is világos, hogy a nyomor kérdése és a népesség gazdasági fejlődése a fejlődő országokban nem oldható meg a születésszabályozás útján, más tényezők mellőzésével. Ahhoz, hogy az életszínvonalat az emberhez méltó szintre hozzuk, erősen meg kell növelni a harmadik világban a gazdasági élet hozamát. Több tanulmány rámutatott erre a tényre: gyakran gazdasági okai is vannak, hogy sok gyermeket akarnak. A szegényebb népeknél a sok gyermek bizonyos tekintetben gazdasági biztosíték:
