A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
338 Benne is éltek. A hit, a vallásos meggyőződés legbensőbb titkának, hogy ti. a hivő ember eleven kapcsolatban él a mögötte álló élő Istennel, hogy az élő Jézussal jálja az élet útját, — át kell ragyognia életstílusunkon, tetteinken. így lesz a hivő ember „hitvalló” élete tanúságtétel, vallomás az őt meghívó és őt küldő Isten mellett. MISSZIÓS: ...hogy az EGY IGAZ ISTENBEN vallott közös hit kölcsönös megbecsülésre segítse a keresztényeket és a — főként Ázsiában, Afrikában és Óceániában élő — mohamedánokat... Több mint egy évezreden át a keresztény és a mohamedán világ fegyveres harcban állt egymással. Bár a „hívők és hitetlenek” — mindig a másik oldal volt a „hitetlen” — harcának és fegyveres ellentétének a valódi oka nem mindig a vallási különbség és ellentét volt, a hódító vezérek éppúgy „szent háborúról” beszéltek és annak jelszavával lelkesítették népüket, mint ahogy a keresztény világ is századokon át vallási háborúknak könyvelte el a keresztes háborúkat és más, gazdasági, hatalmi okokból folytatott küzdelmeit. Majd’ ezer évbe került, hogy Martell Károly Párizstól alig kétszáz kilométerre megállította a Nyugat-Európa felé előretörő mozlim hódítókat és a császári sereg meg az európai keresztény erők Bécsnél megállították és Budától kiindulva visszaszorították Európa szíve felé törekvő szándékukat. (Poitiers 732; Bécs 1683; Buda 1686.) Pedig a két nagy vallási rendszer alaptanításában az Egy, Igaz, Mindenható Isten igazsága és a beléje vetett hit a szegletkő, az alap. Mindkettő vallja azt is, hogy Isten szól az emberhez, törvényt szab és utat mutat, és az emberi élet mértékét Igaz Bíróként megítéli, Ura a világmindenségnek és az emberi sorsnak. A II. vatikáni zsinat új felfogást, új magatartást akar meghonosítani: „Az Egyház nagyrabecsüléssel tekint a muzulmánokra is. Ök az élő és létező egy Istent imádják, a könyörülőt és a mindenhatót, a mennynek és földnek teremtőjét, aki szólott az emberekhez. Teljes szívvel akarnak hódolni megmagyarázhatatlan rendelései előtt is.” II. János Pál pápa tovább akarja mélyíteni ezt a tisztelettel teli kapcsolatot, viszonyt minden nagy vallási csoport irányában, akkor is, ha azok nem keresztények. Köztük elsősorban az egyistenhitben megegyező zsidók és mohamedánok irányába... Az Egyházak ökumenikus Tanácsa is több mint tíz éve törekszik ezt a közös hitbeli alapot továbbépíteni, és annak erejét az egész világot érintő - a békét és az igazságosságot előmozdító - törekvésben felhasználni. A 600 milliónyi mozlim hivősereg sok helyen a forrongás állapo-
