A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-07-01 / 7. szám
I „gyártmányokká" válnának önző emberek vagy nagyratörő diktátorok kezében. Egy újfajta rabszolga réteget teremtenénk a kiónokban, hogy azok néhány feladatot ellássanak. Lehetnének ezek a tevékenységek akár magasfokú szellemi vagy művészeti jellegűek, mégis magukon hordanák a kényszermunka bélyegét. Tekintet nélkül arra, hogy még senki be nem bizonyította, hogy sajátos adottságokat és ügyességeket örökíteni lehet, a klónoktól elvárnánk, hogy úgy „működjenek'', mint az adományozó, akitől a sejtmagjuk származott. Egyéni választásuk, sajátos karrierjük életfeladatuk terén korlátozott lenne, hiszen azt várnánk el tőlük, hogy utánozzák azt a tudományos zsenit vagy nagy zeneművészt, akitől „származnak", ha mindjárt klónozás útján is. Akár zseniális embereknek, akár rabszolgáknak tekintjük ezeket a klónozott lényeket, új emberfajtát teremtenénk bennük, és ez a társadalomba új szétválasztódást, új megkülönböztetéseket vezetne be, holott a társadalom századokon át azon fáradt, hogy ezeket a különbségeket megszüntesse. A klónozási kísérletekkel együtt járna egy sereg emberi magzat elpusztítása — legalábbis veszni engedése —, és azt a veszélyt is magával hozná, hogy satnyán, balul sikerült gyermekeket, emberi szörnyetegeket hozna a világra. Az ilyenfajta kísérletezés az emberi élettel lea la cső nyitása az emberi természetnek, annak kiforgatása eredendő méltóságából. Újra és újra eszközként, nem pedig személyként kezelnék az embert. A klónos emberi szaporítás alapvető emberi értékeket veszélyeztet: a szülői méltóság, a hitvesi szeretet és a család értékei forognak itt kockán. Bár a klónozás útján kiküszöbölnék az élet-továbbadás nemi részét, az emberiség mégis megosztva maradna: a nők és a férfiak tábora különválna. A házasság, egy férfi és egy nő kizárólagos szeretetegysége, még mindig a társadalom természetes alapsejtje, és építőeleme a nagyobb közösségnek. Azzal, hogy kiküszöbölnék a házasságból, a férj és feleség szeretetegységéből az életadás szerepét és örömét, meggyengítenék a házastársak közötti szeretetkapcsolatot. A szülői méltóságot és felelősséget hátráltatná társadalomformáló, az emberiséget szervező alapfeladata teljesítésében. „Embertelenítő", emberségünkben csökkentő , embervoltunkból kivetkőztető folyamatot indítana el: ez pedig erkölcsi szempontból hátrányos, rossz, és ezért tilos. **************************************************************** Nemrég jelent meg Nemesszeghy Ervin novíciusmester könyve. Krisztus Lelke, szentelj meg! Megrendelhető (példányonként két dollárért) a torontói Szt. Imre No- viciátusban. Kéréseket szerkesztőségünk is szívesen továbbít. 324
