A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-07-01 / 7. szám
322 ezek az új lények az emberi értelemnek adják jelét, akkor embereknek is kell tekintenünk azokat, és jogaikat meg kell védenünk, tiszteletben kell tartanunk. Valójában az embert aláznánk le, kivetkőz- tetnénk igazi embervoltából, és nem az állatokat emelnénk fel az egész eljárásunkkal. Hasonló okból nem szabad megkísérelni majom és ember hibrid előállítását sem. Tudomásunk szerint nem is történt még ilyfajta kísérlet. Ha fel nem vetették volna a kérdést, mint egy lehetőséget, az egész ügy elméleti síkon maradt volna. Nagyobb valószínűsége van annak, hogy két emberi embrió fúzióját sikeresen megoldják, mint hogy emberi és állati szervezetből felemás organizmust állítsanak elő. De még ezt sem látom komolyan indokoltnak ahhoz, hogy erkölcsi tekintetből igazolni tudjam és mint megengedettet elfogadjam. A tudományos „érdeklődés, kíváncsisko- dás" nem elegendő ok arra, hogy emberi lényekkel ilyen kísérleteket végezzenek. Az ember nem kísérleti állat. Arra is szoktak hivatkozni, hogy egy újfajta eljárás lehetne: több emberi gént keverni és így az emberi faj nagyobb változatát biztosítani. De ezek a megfontolások még tudományos szempontból sem meggyőzőek. Ahelyett, hogy az ember genetikai felépítését javítanánk, gyengébb egyedek,talán,,szörnyetegek" születnének. Igen komoly veszélye van annak is, hogy az emberi magzat kárát vallaná az ilyen kísérletezésnek, pedig a biztonságosabb utat kell választanunk, ha arról lehet szó, hogy kárt teszünk az emberi életben. A mi esetünkben az a biztosabb eljárásmód, a járhatóbb út, ha az effajta kísérletezéstől óvakodunk. Ami az emberi petesejtnek ivarsejt közreműködése nélkül történő fejlődésnek indítását, vagyis a parthenogenetikus eljárásmód erkölcsi igazolását illeti: egyesek arra szeretnek hivatkozni, hogy elkerülhetnénk néhány, az ember nemi úton való szaporodásával kapcsolatos örökölhető betegséget és hátrányt. Tökéletesedne tudásunk az emberi élet továbbadása területén. Arra is hivatkoznak egyesek, hogy ilyen módon a nők még inkább hivatkozhatnának függetlenségükre, egyenjogúságukra, hiszen még a fogantatás menetében sem „szorulnának rá'' a férfi közreműködésére. Nem hiszem, hogy ezek meggyőző szempontok lennének. Újra csak arról van szó, hogy emberi élettel kísérleteznek, és veszélyeztetik az emberi utód, a gyermek jólétét. Újra kísérleti tárgynak használnák fel az emberi lényeket, nem pedig azzal a tisztelettel, ami kijár az emberi személynek. Senki sem tudhatja, normálisak, rendesen fejlődöttek lennének-e ezek a csak anyától született gyermekek, a szűznemzés gyümölcsei? Továbbá a nők—pontosan terhességük előrehaladott állapotában, és amíg a gyermekek kicsinyek — rászorulnak a férj anyagi támogatására és szeretetteljes gondoskodására. Amúgy az édesanyák arra lennének késztetve, hogy ál
