A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
233 a város tülkölő- zsibongó-nyargaló forgalmából —, mint egy üvegha- rang-sajtbura. Mi itt benn nem mertünk, de nem is tudtunk egymásra nézni. Mindegyikünk mozdulatlanná merevedve, mint megannyi élő szobor, szívta magába a felfog- ha tat lant. A kkor tért visz- sza közénk, amikor térdet hajtva, nagyon lassan és csendesen, kimondta: Mysterium fidei! A feszültség a sokezer tüdőből egyszerre, egyidejűén felszakadó lélegzettel, kiáltás- szerű, robajló sóhajtásban pattant szét. A hármas templomhajó tetőzete visszadob- Mária megdicsőülése — Mozaik a bazilika apszisában ta, S a számtalan oszlop között halt el. A gerincemen alulról fölfelé futott végig valami bizsergés. Megtántorodtam. Majd elernyedtem. Átéltük a csodát. Támaszt Isten prófétát... Akik jelen lehettek, felismerték a kenyértörésben. Másnap a sajtó címoldalon számolt be az óriási szenzációról: a pápán a koszorúzáskor a közelállók fehér pullóvert láttak reverendájának kis pelerinje alá simulva a hidegben!!! Valóban csak ennyit tudunk felfogni?!