A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
19 Az amerikai katolikus család (Lapunk előállításának körülményei nem teszik lehetővé, hogy januári számunkban az október végi eseményekkel foglalkozzunk. A család kérdéseit tárgyaló püspöki szinódus lapzártakor még nem fejeződött be. A szinódust előkészítő sok érdekes tanulmány közül itt ismertetjük Andrew Greeley cikkét, Arthur McCormackét pedig a Problémák és megoldások rovatban közöljük.) A Chicagóban székelő Országos Közvélemény-kutató Központ tagjai - a híres pap szociológus, Andrew C. Greeley és munkatársai — azzal járultak hozzá a család feladatait vizsgáló püspöki szinódus előkészítéséhez, hogy ösz- szehasonlították az amerikai katolikus családról kialakult általános benyomásokat a rendelkezésükre álló felmérések adataival. Az olvasmányok, a sajtó, a televízió alapján akaratlanul a következő kép alakul ki bennünk a katolikus családról. A válások és a vegyes házasságok száma erősen emelkedett: minden harmadik katolikus házasság valószínűleg válással végződik, minden második vegyes házasság lesz. Jelentős az emelkedés az egy szőlős családok terén. A dolgozó anyák aránya drámai módon megnövekedett a katolikusok között is. Az amerikaiak, a katolikusokat is beleértve, a gyermeket kevésbé tartják kívánatosnak, mint régen. A feminizmus, bár elevenen érinti a nők egy kisebbségi csoportját, a legtöbb katolikus számára nem jelentős probléma. A papi nőtlenség súlyos akadály a házasok lelkipásztori segítése terén. Ezek a szinte nyilvánvalónak tűnő megállapítások a felmérések tükrében nagyrészt tévesnek bizonyulnak. Megváltozott a katolikus család? — A közelmúlt évtizedek a katolikus családot is érintették. A család nagyságát átlagban 2ß gyermekre szabják, a háború előtti 3J> helyett. Népszaporulat szempontjából ez a különbség nagyon is számottevő, de a gyermek értékelésében nem jeient nagy változást. Az egyszülős családok száma 7%, a vegyes házasságoké (nagyjából minden korosztályban) 30%. (Régen a vegyes házasságok 20%-ot tettek ki, de csak azért, mert a másval/ásúak egy része a házaság előtt katolikussá lett; lényegében az arány nem változott.) A vegyes házasságban élők általában kevésbé szerencsések az időről időre újra jelentkező válságok és hitproblémák megoldásában — kivéve ha mindkét fél buzgón vallásos, és ha bibliai elemek képzeletüket és lelki energiáikat mozgósítani tudják. A házassági problémákat nem annyira a vegyes vallás ténye okozza, hanem inkább az, hogy vegyes házasságot sokszor olyanok kötnek, akik eleve kevésbé vallásosak. Az elváltak száma a katolikusok közt 1972-től 1980-ig 15%-ról 18%-ra emelkedett; a változás nem az elváltak számarányában, hanem a válás és az elváltak iránt tanúsított magatartás terén jelentős. A 20-30 éves házas nők 36%-a dolgozik (ebben a korcsoportban a dolgozó anyák száma 25%); a harmincas korosztályhoz tartozó házas nők 39%-a, a negyvenesek 48%-a, az ötvenesek 44%-a dolgozik. Ez az arány 3%-kal magasabb, mint az 1950-es és 60-as években; de indokolt a kérdés, hogy lényegesen más volt-e a helyzet száz évvel ezelőtt, amikor a farmokon az asszonyok ugyancsak
