A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-04-01 / 4. szám
164 csak az új szelekre figyelő szellemek látták meg. — Úttörő volt a maga korában Schütz Isten a történelemben című történelemteológiai műve, amely az Isten országa című sorozatban jelent meg. A filozófia és a teológia magyar művelői jól tudják, milyen nehézségeket jelent az elvont gondolatok magyar nyelvű tolmácsolása, éppen nyelvünk jellegzetessége és az egyházi tudományosság nyelvezetének fejletlensége miatt. Schütz Antal is tudatában volt ennek, és a problémát azzal igyekezett megoldani, hogy új nyelvet teremtett. Lehet bírálni nyelvújításának bizonyos eredményeit. De tény az, hogy a magyar filozófia és teológia sokat köszönhet neki ezen a téren is. A Dogmatika előszavában ezeket írja e problémáról: „A tárgyi nehézségek csökkentését akarja szolgálni a munka magyar nyelve is. (...) Sokévi tanító tapasztalat győzött meg, hogy akárhány (nem éppen mindig tehetségtelen) tanuló egyáltalán képtelen arra, hogy finomabb gondolatárnyalatokat, minőkkel éppen a dogmatika állandóan dolgozik, teljes értelmük szerint fogjonföl, ha nem anya nyelvén kapja. Ezen is akartam segíteni akkor, mikor a teológiai mű kifejezéseket és fordulatokat lehetőség szerint magyarul is adtam. Műszókat nem lehet mesterségesen termelni, azokat az életnek kell szülni, vagy legalább örökbefogadni. S nekem eszem ágában sincs egy sereg kétes értékű mesterséges termékkel boldogítani az amúgy is eleget kínzott magyar nyelvet. Csak a latin szakkifejezésekbe sűrített teológiai gondolatokat akartam jobban hozzáférhetővé tenni." Majd később Schütz még hozzáteszi: „E könyv szerzőjének is, az úttörők munkájának hálás elismerése és fölhasználása mellett, sok esetben nem csekély fáradságot szerzett az elvont gondolathoz nem könnyen simuló magyar nyelvet hozzátörni a skolasztikái gondolatmenethez és modern vallásbölcseleti gondolatokhoz." Schütz Antal később önéletrajzában (Életem) ezeket jegyezte fel Dogmatikájáról: „Csak most áll előttem teljes fölségében, felkavaró valóságában, minden tehetséget szólító ésa legnagyobb teljesítményekre szító erejében a dogmák épülete. Lehet mondani, hogy csak most, de aztán egészen megtaláltam magamat, azaz tudtam a tanításban mindezeket adni. Tűz gyulladt bennem, és megláttam, mivel tartozom hallgatóimnak." Voltak olyanok, akik szobatudósnak tekintették Schütz Antalt. Igaz, elsősorban az íróasztalánál és a katedrán kamatoztatta hatalmastudását. De könyvei elértek a széles nagyközönséghez is, kon- ferenciabeszédeioen pedig — az egyetem fakultásain, és az egyetemen kívül is — ezreket mozgatott meg. Erről tanúskodott egyre növekvő hallgatósága és a hozzá érkezett levelek tömkelegé. A benne