A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-04-01 / 4. szám

149 járásunk van Isten világába; most oda vágyakozunk, és majd ott talál­juk meg mindörökre igazi otthonunkat. Az üdvözítő Szövetség tehát nem hiúsult meg Krisztus halálával, hanem teljességre jutott Krisztus feltámadásával. Azzal, hogy a megdicsőült Krisztus felmagasztosult az Atya jobbjára, egy közülünk, egy a mi fajtánkból való ember, nagy­számú embertestvép elsőszülöttjeként, bejutott Isten paradicsomába; az Éden-kert, Isten eredeti szándékának megfelelően, megsemmisít- hetetlenül az emberek világához, mindnyájunk életéhez kapcsolódik. Krisztus feltámadása egyben a mi feltámadásunk ígérete is. Megszaba­dít minket a végső megsemmisülés vagy az örök boldogtalanság ször­nyű távlatától, bizonyos mértékben megszabadít a halálfélelemtől is. Az utolsó szót számunkra sem a halál mondja ki, hanem az élet, a szeretet, a beteljesülés. Az ünnepi szentmise prefációjában csodálatos szépen fejezzük ki húsvéti hitünket és ujjongásunkat. „Bizony méltó és igazságos, il­lő és üdvös, hogy minden időben magasztaljunk, Urunk, téged, de ezen a szent napon kiváltképpen, midőn Krisztus lett értünk a húsvé­ti áldozat. Mert megsemmisült a múlt, az elesett világ újra éled, és életünk teges épségét visszanyerjük, Krisztus, a mi Urunk által. A földkerekségen ezért minden élő húsvéti örömtől túláradó szívvel ujjong.” (Az „íme, hitünk szent titka!” francia mű nyomán - N.F.) Szedő Dénes KERESZTÜT 1. Mosakodni hasztalan: Urad áll itt szótalan. 2. Élet fáját ölelem: erős, mint a szerelem. 3. Kereszt súlya malomkő: földi ember esendő. 4. Szerető szív valahány, egytől egyig mind anyám. 5. Gyönge karral gyámolíts, igaz szívvel felüdíts. 6. Vérben ázott arcomat jegykendőül elfogadd. 7. Másodízben bukom el. Terhem elnyom, s fölemel. 8. Élőfába fejsze vág, mit remél a száraz ág? 9. Hegytetőn, hol nincsen út, elnyúlt testem ingyen út. 10. Mért csupán az ingem kell? Olts magadra engem fel. 11. Vasszögekkel veretem. Aki gyűlöl, szeretem. 12. Föld is, ég is elhagyott, két lator közt lankadok. 13. Megfeszített Istened szép szeh'den ölbe vedd. 14. Földbe tér a búzaszem: kicsírázik csöndesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom