A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
15 leniét odafönt és a jelenlét idelent, a jelenlét a felhőben és a jelenlét a sátorban. Az első jelenti Isten transzcendenciáját (az egeknek az embert végtelenül felülmúló Istenét), a második pedig Isten immanenciáját jelenti: Isten az emberek között lakik, a szent sátorban ... Ennek a kettős jelenlétnek végső kiteljesedését látjuk Máriában. A Szentlélek száll reá, hogy férfi megismerése nélkül foganjon; és az, amit emberileg fogant, az isteni szférához tartozik: Isten Fia, az isteni Személy értelmében, és Szent, transzcendens értelemben." Miután láttuk a szent sátor és Mária közötti analógiát, lássuk a frigyszekrény és Mária közötti analógiát is. Ehhez az analógiához az az ószövetségi esemény szolgáltatja az alapot, amikor a frigy szekrényt Gábaából, Abinádáb házából Dávid városába kísérik. Útközben azonban Óza megérinti a frigyszekrényt, és ennek következtében meghal. Dávid erre megijed, és megrendültén kérdezi: „Hogyan jöjjön az Űr ládája hozzám?" Vessük össze ezt a két kijelentést Erzsébetével: „Honnan van az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám?" A frigyszekrényt azért Dávid egy ideig félelemből nem meri magához fogadni, hanem egy közbeeső helyen, Getben, Obededom házában teszik le, és ott is marad pontosan három hónapig. Amikor aztán Dávid hallja, hogy az Úr megáldja Obededom házát az ott levő frigyszekrény miatt, akkor elviteti rendeltetési helyére, Sión hegyére. Mária is három hónapig tartózkodott Erzsébetnél. A szentírástudósok párhuzamot vonnak a két esemény között, és megállapítják, hogy amint a frigyszekrénynek közbeeső állomása volt Getben Obededomnál Jeruzsálem felé való haladtában, ugyanúgy Jézusnak a jeruzsálemi templomban való kinyilvánításáig közbeeső állomás volt Mária látogatása Erzsébetnél. A különbség az, hogy Máriaa élő frigyszekrény volt, és Isten jelenléte benne nem jelképes, mint az ószövetségben, hanem valóságos. (A párhuzamos ószövetségi elbeszélés lelőhelye: 1Sám 6,2-12.) (folytatjuk)
