A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-01 / 2. szám
95 A gyulafehérvári püspökségről oooooooooooooooooooooooooo írásos adatunk csak 1103-ból van; de „bebizonyított tény, hogy a magyarság apróságok Erdély javarészét már a honfoglalás korában szállta meg, tehát Szent István OOOOOOOOOOOOCXDOOOOOOOOOOOO idejében itt már szükség volt püspökségre” - írja Hermann Egyed. Györffy György szerint „az első erdélyi püspök térítő szerzetesbarát lehetett ... Állandóbb székhelyét Gyulafehérváron kell feltételeznünk.” A város létezett már a rómaiak idejében; akkor Apulum volt a neve. A középkorban Álba Iuliának hívták. A tatárjárás után a város újra felépült. Szent Mihályról elnevezett székesegyháza a XIII. század elején román stílusban készült. Elrendezése és díszítése egyaránt művészi volt. A régi szép templomot Hunyadi János 1444-ben restauráltatta, de a gót stílusdivatja szerint. Ide temetkeztek Erdély fejedelmei: Izabella királyné, János Zsigmond, Boc&ai István, Apaffy Mihály, Báthory András bíboros, Martinuzzi György. A tordai országgyűlés 1542-ben - a világon elsőnek - törvénybeiktatta a szabad vallágyakorlatot (valójában ez a négy „befogadott” vallásra vonatkozott: református, unitárius, evangélikus, katolikus; az ortodox és a zsidó vallás „megtűrt” vallásnak számított). A tordai országgyűlésről Gyulafehérvárra hazaérkező urak a püspököt székhelyéről elűzték, javait elvették, palotájába a fejedelmet ültették. A püspököt az erdélyi fejedelemség idején vissza se engedték. A reformáció kezdeti szakában a város híres hitviták színhelye lett. A század végén a jezsuitákat száműzte, visszahívták, majd kollégiumukat is lerombolták, és sok huzavona után végleg kitiltották őket Erdélyből. A püspökség újraszervezése 1715-ben indult meg. 1698-ban a román papság Gyulafehérváron tárgyalt a római egyházzal való egyesülésről. 2 200 pap írta alá az egyezményt, de a papság és a hívek egy része ennek ellenére megmaradt ortodoxnak . Batthyány Ignác püspök beírta nevét a magyar művelődéstörténelembe: az egykori trinitárius kolostort nyilvános könyvtárrá alakította át, felbecsülhetetlen értékű kéziratokat halmozott fel benne, érem- és régiségtárt szervezett. A könyvtár őrzi a híres Gyulafehérvári Glosszákat, a magyar nyelv legrégibb emlékeinek egykét, 1320körül feljegyzett három strófát (összesen 15 sort). Az első világháború után a gyulafehérvári püspökség Romániához került. Majláth G. Károly volt a püspöke. Bukarestet latin szertartású katolikus érsekséggé emelték; az erdélyi egyházmegyék - Gyulafehérvár, Szatmár-Nagyvárad és Temesvár — a romániai Ia$i-sal együtt a bukaresti érsekséghez tartoznak. A második háború után uralomra jutó űj hatalom nem ismerte el a Vatikánnal kötött 1930-as konkordátumot; Románia latin katolkusai számára csak a iasi-i és a gyulafehérvári egyházmegyét hagyta meg. 1965-től kezdve Márton Áron gyulafehérvári püspök volt Románia egyetlen (nem titokban szentelt, elismert) latin szertartású katolikus püspöke. Csak 1972-ben neveztek ki mellé segédpüspököt utódlási joggal, Jakab Antal személyében. 1
