A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-02-01 / 2. szám

75 ságtalan. Ismerem őt: becsületes, derék ember. Nem azért nem fejezte be a ku­tatást, mert ki akar téged használni, hanem, mert bizonyára nehéz a mun­ka: állandóan keresni kell valamit, a- mit az ember nem talál. Az olyasféle lehet, mint amikor elgurul a gyűszüm, és én biztosan tudom, hogy ott kell ne­ki lennie valahol, de nem bírok ráakad­ni, és majd kiugrók a bőrömből. Sze­gény Tibor, minden nap ilyen idegesí­tő munkát csinál. Légy hozzá türel­mes. Aztán, majd ha megtalálja — nem a gyűszűt — azt a láthatatlan micsodát, amit keresgél, milyen boldogság lesz! Szakértő, tudós lesz a férjed. Kineve­zés, remek állás. Magas fizetés... — Az nem olyan egyszerű. Mennyi ideig fog még pepecselni, amíg a disz- szertációja elkészül? Már évek óta ír­ja és gyűjti az adatokat. Attól olyan ideges, mogorva, zsémbes, kibírhatat­lan. — Annak te vagy az oka, édes lá­nyom. Nem tudsz vele bánni. Ha a lá­basban a zsír sistereg, akkor meg kell keverni, amíg megnyugszik, elolvad. Ha hazajön az urad, és te észreveszed, hogy fortyog, sistereg, cirógasd meg szépen, és mondjad neki: „Csakhogy itt vagy édes jó uram!" Meglátod, at­tól rögtön lecsillapul és úgy elolvad, minta vaj. — Dehogy mondom neki, hogy édes, amikor olyan savanyú, mint a citrom. — Hiszen éppen azért kell meg­cukrozni. — Azt, hogy „uram" meg éppen­séggel nem fogom neki mondani. Csak nektek, „rabszolganőknek" volt uratok a férjetek. Az én férjem tegyen társam. Bárcsak munkatársam tenne! De őt csak a kémia érdekli. Engem más érdeket.- Az nem baj, édes lányom, ha különböző szakmában dolgoztok, az­ért ti mégis társak vagytok: házastár­sak. Csak lenne egy gyereketek, akkor jobban összekapcsolódnátok. Mondd Magduskám, miért nincs nektek gyere­ketek?- Kérlek, ne legyél olyan naív. Hi­szen tudod, hogy a Park Hotelban dol­gozom. Ott a titkárnőnek, aki a vendé­geket fogadja, elegánsnak kell lennie. Ha gyereket várnék, felmondanának nekem.- Hát ez szomorú. Három lányom van férjnél, évek óta, és egy unokám sincs. A Vali és a férje azt mondják, hogy ők télen síelni mennek, nyáron tengeri fürdőre, mert hogy ők annyit dolgoznak, hogy erre a szórakozásra szükségük van, és hogy addig kell él­vezni az életet, amíg fiatalok, tehát egyelőre nem akarnak gyereket. Az Hús azt mondja, hogy a férjével együtt beiratkozott egy továbbképző tanfo­lyamra, és most nincs ideje, meg kedve gyerekkel bíbelődni. Te meg azt mon­dod, hogy nem áldozhatod fel az állá­sodat egy gyerekért. Hát ez szomorú.- Anyuka, te ne botránkozz ezen. A fogamzásgátlás most egy ragály. Mint ahogy a gyermekek megkapják a kanyarót, meg a szamárköhögést, úgy nekünk, dolgozó nőknek is át kell es­nünk korunk ragályos betegségein. Mint tudod, a kisgyerekeket beoltják himlő ellen. Minket is gyerekkorunk­ban beoltottak káros felfogások ellen: hit- és erkölcstannal. De azóta újfajta bad tusok támadtak ránk: ezekkel szemben nincs ellenállóképességünk. Valami újraoltásra lenne szükségünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom